A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Nagy Szabolcs: „Rekonstrukció” és „rehabilitáció”. Veszprém belvárosának Kádár-kori „ modernizálása ”
Nagy Szabolcs „Rekonstrukció” és „rehabilitáció” Veszprém belvárosának Kádár-kori,,modernizálása” „Kétszer is elolvastam ezeket a kiegészítő gondolatokat, amelyeket nem tudok mire vélni. Úgy gondolom, hogy Veszprémnek tragédiája, nem pedig utólag is méltányolandó építéstörténeti mozzanata az, amit a 16 emeletes toronyház, a kétszintes bevásárló épület és a köré épült szocialista-modernista épületegyüttes képvisel. Veszprém csodálatos hely, tele szépen restaurált középületekkel, [...] az Óváros térrel, a XVIII. századi negyedekkel, a szimpatikus, családiházas alvóvárosi részekkel és a Vár alatt megbújó, újjászületett völggyel. [...] Ami azonban a Jutási út elején történt a hatvanas-hetvenes években, azt száz évig fogja nyögni a város. Pont úgy, ahogy Gyöngyös vagy éppen Keszthely nyögi a maga csúf, tízen-emeletes fallikus szimbólumát és az azt környező építészeti sivárságot.” „Ami »építészetileg« történt, az egyszerűen csak politikai demonstráció volt hangzatos koncepciók nélkül, a város párttitkárával1 való beható együttműködés keretében. A magasháznak vizuálisan le kellett győznie a Várhegy templomtornyait. A többi gigantomán épület (pl. mozi) is ennek igényével fogant. Csak a rendszerváltás állta útját a bulldózereknek, mert ennyi sem maradt volna a korabeli szóhasználattal elszlömösödött városrészekből (értsd: meglévő történelmi városszövet) házakból, utcákból, tehát Veszprém városából. Bizonyára rettenetes ennek kritikáját megélni annak, aki csinálta, de a történelem hál’ istennek helyre teszi a dolgokat.”1 2 A fenti hozzászólások, amiket két „kommentelő” fűzött Márton István, Ybl- díjas építész, Kiegészítő gondolatok Veszprém belvárosának új koncepcionális tervéhez c. cikkéhez, - amelyben a szerző a város részben általa végzett korábbi építészeti átalakítását veszi védelmébe, - jól tükrözik a közvélemény egy (gyaníthatóan nagyobb) részének a hatvanas-hetvenes években kialakított veszprémi városképpel kapcsolatos álláspontját. E véleményekkel természetesen szemben állót is találhatunk. A tervek egykori atyja például a fenti cikkben - ma már a nyilvánosság előtt egyedüliként - a következőképpen védelmezi alkotását. 1 Itt a hozzászóló vélhetően Pap János, egykori megyei párttitkárra gondolt. Márton 2011: „Pákozdi Imre” nicknevü hozzászóló megjegyzése. " Márton 2011: „Fenyvesi” nicknevü hozzászóló megjegyzése. 187
