A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Horváth Sándor: Sztálinvárosi mítoszok
Horváth Sándor: Sztálinvárosi mítoszok azonban a szocialista város ókori múltjának taglalása a város folytonos önrepre- zcntációs kényszeréből is fakadt. Úgy tűnik, a sztálinvárosiaknak már a kezdetektől folyton folyvást bizonygatniuk kellett, hogy történelmi tradíciók és kontinuitás is indokolják városuk létezését. Holott pusztán egy párthatározat és a terület kijelölésében együttműködő szovjet szakértők döntötték cl, hogy ne Mohácson, hanem itt épüljön város. Ennek ellenére az ókori múlt emlegetése a városi identitás megteremtésében kulcsszerepet töltött be. Az egykori pártház épületét 1970-ben elfoglaló városi múzeumot a város területén létező római kori településről Intcrcisa múzeumnak keresztelték 1975- ben. A történelem iróniája, hogy Intercisa a sztálinvárosi építkezések földmunkái miatt válhatott a római határvidék Magyarországon legjobban feltárt állomásává, így sajátos módon Intercisa Sztálinváros miatt válhatott emlékezeti hellyé, szimbolikusan is. Nem csupán a városi múzeum viseli az egykori ókori település nevét, hanem az ország egyik legnagyobb dunaújvárosi lakásszövetkezete, több helyi vállalkozás és egy helyi humanitárius szervezet is.82 A szocialista múlt helyett a rendszertől független és a város szerves múltját szimbolizáló ókori előzmények hangsúlyozása vált a város önreprezentációjának egyik legtartósabb elemévé. Új város, új városfogalom Sztálinváros létrejöttében ott munkáltak mindazok az elképzelések és törekvések, amelyek az „ideális városról” a korban éltek. A várossal szembeni elvárásokat jelentős mértékben befolyásolták azok a városfogalmak, amelyek Sztálinváros létrejötte előtt léteztek. Ezen elvárásokat a szocialista városokkal szembeni elvárásként is rögzítették és alakították. A jogi-közigazgatási városfogalom hatására a szovjet mintájú közigazgatásnak megfelelő városi tanács hivatalát formálisan a település várossá nyilvánításával egy időben szervezték meg. Ebből a szemléletből következett, hogy város az, amit azzá nyilvánítanak: ezért a minisztertanács 1951. április 29-én Dunapentele ideiglenes elnevezéssel sebtében várossá nyilvánította az építkezést, még az első utca átadása előtt (a Május 1. utcát csak 1951. május 1-jén fejezték be részlegesen).83 A település valószínűleg még azért sem érdemelte ki az akkor véglegesnek tűnő elnevezést (Sztálinváros), mert nemhogy korántsem felelt meg a „szocialista várossal” szemben támasztott elvárásoknak, ráadásul még egyetlen aszfaltozott útja sem volt. A helyi közigazgatás (a városi tanács) önállóságát hiába deklarálták, a város fejlődését meghatározó összegek fölött a beruházási vállalatok döntöttek. A tanács hatásköre csak 1954-től bővült, amikorra a tervezett ipari beruházások jelentős 82 Intercisa Lakásszövetkezet, Intercisa.eu, Modem Intercisa 2005 Kft., Dunaújvárosi Intercisa Lions Klub. 83 Minisztertanács 1007/1951. (1951.IV.29.) sz. határozata. 151
