Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Boross István: „Proventus Sylvae Bakony" - Erdőhasználati formák a cseszneki uradalom területén a 18. században
Proventus Sylvae Bakony Fafeldolgozás, háziipar A fa hasznosítása, elsődleges feldolgozása a Bakonyban szokásos módon helyben történt, sokszor kinn az erdőn. A szentlászlóiak, lókútiak, borzaváriak, oszlopiak helyben készített kész vagy félkész termékeit vagy az uradalom vásárolta meg sző metszette. Roppant érdekes azonban, hogy a Bakony erdőrengetegeinek közelsége ellenére az uradalom emberei rendszeresen elszekereztek Komáromba, az ottani deszkametszőkhöz lécért, zsindelyért, gerendákért.67 A rédei kastély építéséhez Esterházy V. Imre 1775-1776 folyamán Benda János komáromi deszkametszőtől és társaitól Bakonyi gereblyeforma (Forrás: Hegyi, 1978. 86.) Szénvonyó és sütőlapát (Forrás: Hegyi, 1978. 83.) (a számadásokban szerepelnek is), vagy eladhatták Veszprémben, Győrött, Fehérváron. Készítettek favillát, gereblyét, lapátot, nyírfaágseprűket, tek- nőket, talicskát, járomfát. Gyakran fizettek fejszebért az uradalmon kívüli iparosok, akik aztán a kivágott fát, mint szerszámfát saját mesterségük gyakorlásához használták fel. Győri vellacsinálók 1757-ben két hétig dolgoztak a Bakonyban.61 Sok adat szól pintérek, bognárok faigényléséről. A borzavári pintér nyírfa abrincs póznák vágásáért fizetett.62 (A nyírfa jól felhasználható kocsirúd, nyomórúd készítésére.) Mocsmány János Csesznek várbeli pintér, akinek az alsó majorban biztosítottak lakóhelyet, 1750-ben a tiszttartótól engedélyt kapott, hogy Koromla63, Veim és Vinye pusztákon „abrincsfát" vágjon hordókészítéshez 24 forint árenda fejében, „ha pedig dongának való öreg fát kíván", jelentenie kell a tiszttartónak, és a rendes árát ki kell fizetnie.64 1761 őszén nem volt elég hordója az uraságnak, 3-4 napig állt a must a kádban, az oszlopi pintértől hoztak hordókat.65 Az épületnek való fát helyben nem lehetett elkészíteni, el kellett szállítani a fűrészmalomba, a deszkametszőkhöz. A század elején Szentkirályon volt urasági fűrészmalom.66 A rédei malom kerekéhez való „görbefákat" a nánai deszkamet431 Ft értékben vásárolt árvái (Árva vármegyéből származó) metszett lécet, közepes és vastag szál fenyőket, vagy éppen a Liptó vármegyei Hradeki Kamarai Uradalomból származó „szép rádeki deszkákat", és még több ezer lipcsei zsindelyt.68 Makkoltatás Számos forrás szól azokról a seregekről,69 amelyeket a Bakony tölgy- és bükkerdőiben makkoltat- tak a pásztorok. Eötvös Károly szerint „afféle fehér vaddisznó", félvad állat volt a bakonyi sertés, amelyet rideg tartással hizlaltak. Makkhulláskor, szeptember végén kezdődött a sertések kihajtása az erdőkbe és sokszor télen is kinn maradtak, éjszakára ún. hálásokba70 terelték az állatokat. A makkoltatás után az uradalom makkbért szedett, mert „midőn makk terem, azon haszonvételtűi makbért fognak adni a szabad esztendők alatt is, és ez még a borzavári határra is értetődik, mivel a méltóságos uraságnak ezen jövedelem különös haszonvétele."71 A makkoltatás valóban hatalmas bevételt hozott a jó makktermő esztendőkben. A térképen jól látható, hogy földrajzilag és a haszonélvezői köröket tekintve is milyen sokrétű felhasználást tett lehetővé az erdőnek ez a haszonvétele. 91
