Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Boross István: „Proventus Sylvae Bakony" - Erdőhasználati formák a cseszneki uradalom területén a 18. században
Boross István Jelmagyarázat: A térképen az alábbi szimbólumokkal jelöltük azokat a településeket, ahonnan makkoltatás céljából a cseszneki uradalom területére disznókondákat hajtottak. ★ A cseszneki uradalom seregei • Az uradalomhoz tartozó helységek seregei ♦Az Esterházyak távolabbi uradalmainak seregei ■ Extraneusok (az uradalmon kívüli települések) seregei ▲ Távolsági átmenő kereskedelem Horváth István pacsai72 pásztor konvenciós leveleit Cseszneken állították ki, éveken át a Bakonyban tartózkodhatott, a több mint 300 sertést számláló pacsai seregre vigyázva. A cseszneki tiszttartótól kapta a járandóságát is. A felhizlalt és eladott pacsai sertésekről is itt adott számot. 1762- ben a Sopron vármegyei birtokról73 a Csesznekig hajtott beledi konda felét makkoltatás után visz- szahajtották Sopron vármegyébe, Peresznyére levágásra, a konda másik felét Komáromba hajtották eladásra.74 (Komáromba sertéseket hajtva 3 napi járás volt az út.) A makkbér behajtásának sajátos módjáról tett jelentést Búzás Pál lókúti falubíró Kolosváry György tiszttartónak 1774-ben „Veszprémi Sooado Urnák, aki ravasz módon s.v. Sörtvéseit az Bakony- ra hajtotta, és ottan makkoltatván, az makkbért semmi módon megadni nem akarta állítván, hogy az Rátóti Földön makkoltattak volna Sörtvései, négy darabbul álló Sörtvéseit kifogattattam az makkbérirt, ötét admoniáltattván az makkbérnek megfizetiséirt, eö ittend aztat meg nem fizette, és így az négy Sörtvések közöl edgyiket ött heti intertentioért75 az Helységbélieknek adván, hármat pedig Méltóságos Uraságh részire eladtam, amely tész 20 Forintot."76 Erdei legeltetés Az erdei legelő takarmányértéke ugyan negyedannyi volt a réti legelőének,77 de a helyi adottságok mellett kínálkozó lehetőséget jelentettek a fellazított erdőrészek az állatok legeltetésére. Az oszlopiak számára az erdő sűrűsége miatt a szarvasmarhák legelőhelye szűkös volt, ezért az erdő tisztogatásának és ritkításának feladatát az úrbéri szerződésben rögzítették.78 A fűhasználatért, erdei szénáért, a legeltetésért fűbért kellett fizetni. Borzavár határában 200 juhot legeltettek, nem csoda hogy Szépalmához is jártak fűért, ezért meg is fizették a fübért. Ami meglepőbb, hogy a „Szépalma előtt lévő fűért" a gyirótiak és a két Szentlászló lakosai is lejártak Szépalmára. (Fenyőfőn keresztül mintegy 15 km a távolság.) 1760-ban 1051 juhot fogadott be a Bakonyra Kolosváry György.79 92
