Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Boross István: „Proventus Sylvae Bakony" - Erdőhasználati formák a cseszneki uradalom területén a 18. században
Proventus Sylvae Bakony Az erdősültség aránya az uradalom területén 1785 körül (a söté- tebb szín jelöli az erdőterületeket) pítani nem könnyű feladat. Mindenekelőtt az uradalom kiterjedését, határait kellene ehhez kétséget kizáróan megállapítani. Ezt nehezíti az uradalom birtoktérképének hiánya, illetve töredékessége.12 A birtokhatárok bizonytalanságára utalnak a határperek és a határmenti konfliktusok is a 18. század első felében.13 A század második feléből is találni példát határhasználati ügyben való eltiltásokra, továbbá a magas-bakonyi új telepítések is árnyalják a képet. Lókút és Borzavár helyzete, határai lassan szilárdulnak csak meg.14 Ezért az erdősültsé- gi vizsgálathoz biztosabb kiindulópontnak látszik a század második felének birtokviszonyait alapul venni. További szempont az, hogy az erdőterületek pontos behatárolására az első katonai felmérés (1782-1785) térképét lehet biztonsággal felhasználni. így tehát a katonai térképet és a József-kori (1785) népszámlálásban is rögzített birtokviszonyokat15 alapul véve térinformatikai alapú digitális térkép16 segítségével ábrázoltuk az uradalom területét és erdőit. Az első katonai felmérés térképén ábrázolt erdőket már Wallner Ernő is térképre vitte Veszprém megye vonatkozásában,17 és ebből tanulmányaiban fontos következtetéseket vont le a megye erdőtakarójának változásait illetően. Most a térinformatika alkalmazásának segítségével a cseszneki uradalomra szűkítve próbálkozunk meg az erdőterület nagyságának megállapításával. A kísérlet révén született adatokat a pontosság szempontjából hozzávetőlegesnek tekintjük, de az arányokat tekintve mindenképpen helytállónak tűnnek. Az uradalom teljes területe nagyjából 300 km2 volt, ebből az erdőterület nagysága mintegy 165 km2. Az erdők területe az 1780-as években tehát az uradalom 55%-át tette ki. A cseszneki uradalom erdőben gazdagabb része egyértelműen a Magas- Bakony területére esik. Itt az erdő két nagy tömböt képezett: az egyik Csesznek, Oszlop, Szentkirály és Szentlászló, a másik pedig Borzavár, Szépalma, Lókút-Óbánya-Pénzeskút határain belülre esik. Ennek a térségnek együttesen kb. 68%-os volt az erdőtakaróval való lefedettsége, mintegy 117 km2 erdőterület mellett. A másikjelentősebb, összefüggő erdőterületet a rédei, szombathelyi és az ácsi határ találkozásánál találhatjuk, ennek hozzávetőleges területe 36,5 km2 volt. Ehhez még néhány kisebb erdőrészt hozzávéve Gyirót, Sikátor-Réde, Koromla vidékéről, a vizsgálat a Súri-Bakonyalja erdősültségére nézve 40%-os arányt adott. Összehasonlításként ugyanekkor az országos erdősült- ségi arány 29,7% volt.18 A korábban felvázolt folyamatokra tekintettel nyilvánvaló tény, hogy a 18. század elején mindenképpen magasabb volt a térségben az erdők aránya. A kérdés az, hogy vajon mennyivel? A választ akkor kaphatjuk meg, ha áttekintjük a cseszneki uradalom erdőhasználatának gyakorlatát. 85