Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Márkusné Vörös Hajnalka: A cseszneki Eszterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 17-18. században
Márkusné Vörös Hajnalka kossága korán csatlakozott a protestáns hitelvekhez. Csetényben, Rédén, Cseszneken 1629-től név szerint ismerjük az ott szolgáló prédikátorokat, Szentkirály és Szentlászló Csesznekkel közösen tartott lelkészt, majd 1712-ben önállósult. Sikátorban a reformátusoknak volt szabad vallásgyakorlatuk, majd a többségben lévő luteránusok fogadtak prédikátort. Az egyházlátogatások szerint vallásukat 1749-ig háborítatlanul gyakorolhatták, sőt hugenotta menekülteket is befogadtak.11 Az uradalomhoz tartozó pusztatelkek közül Szentkirály és Vámhegy a cseszneki intéző felügyelete alá tartozott. Kenyéri és Gyirót területét a szentlászlóiak használták, Oszlop és Veim határát a dudariak bírták, Koromla határát Botka Ferenc, Románd erdeit a győri püspök, Ság praedium területét a sikátoriak használták. Az Öreg-Ba- kony tölgy-, cser- és bükkfa állományú erdejében makktermés idején tízezrével hizlalták a bakonyi sertéseket és marhákat. A birtokszerző Esterházy Dániel nem lakott Cseszneken, többnyire inkább Semptén tartózkodott. 1646-ban kiadott urbáriumán kívül birtokigazgatási iratai nem kerültek a családi levéltárba. Esterházy [I.] János birtokai és gazdasága (1654-1692) Dániel 1654-ben bekövetkezett halála után János fia örökölte a cseszneki kapitányi címet,12 valamint cseszneki uradalom irányítását.13 Esterházy János (1625-1692) aki apjához hasonlóan részt vett a törökellenes harcokban (Buda 1686- os, Palota 1687-es visszafoglalásában), 1659-1688 között Győr várának parancsnoka volt, földesúrként tovább gyarapította a birtokot. 1666-ban a szentkirályi határhoz csatlakozó Hajmás pusztát,14 1668-ban ács(teszéri) birtokrészeket vásárolta meg.15 Zálogbirtokként szerezte meg 1682-ben az Ányos család felsőörsi, fajszi és esztergári birtokát,16 1692-ben Dudart az összes tartozékával, Pere és Nána pusztákkal együtt, és a Fejér megyei Iszkaszentgyörgy, Moha, Balinka, Aka és Guts pusztákat. Halála előtt,17 1689-ben összeíratta a cseszneki uradalom javait, amelyből képet alkothatunk az uradalom gazdálkodásáról, bevételeiről.18 A cseszneki (váraljai) uradalom állattartása a 17. században alig különbözött a jobbágyokétól, s jórészt a dézsmadisznóként kapott jószágból állt. Az összeírásban dézsmaként számoltak el 279 sertést, 173 tehenet és 69 szarvasmarhát. Ugyanakkor az uradalmi major kezdeményezhetett fajtaváltást, mert az uradalmi pásztor az eladott marhákról, ju- hokról és setésekről számot adva: 316 bárányt és öreg kost, 139 szarvasmarhát, valamint 137 sertést hajtott el. Az uradalom cselédsége főként pásztorokból állt, évi járandóságuk 353 forint volt. Nagyobb összeget fizettek ki a hajdúknak a vár alatti és az oszlopi irtásokért, növelve így a váraljai major területét és előkészítették a pusztahelyek újratelepítését. Az uradalomhoz tartozó településekről a föld terményei közül dézsmagabonát adtak a rédei, csetényi, szombathelyi, szentkirályi és szentlászlói jobbágyok összesen 401 mérővel. Majorsági területen termett tönköly és zab 239 mérő, Szombathelyről tizedként adtak 77 mérővel. Rédén dézsmaként kölest szolgáltattak. A kerti növények közül Szentkirályról 28 mérőnyi borsó és 6 mérőnyi lencse került az uradalmi magtárba. Dézsmát adtak az aszalt gyümölcsökből: az aszu-almából, szilvából, körtéből. Összeírták az uradalomban lévő méhek számát. Öreg anyaméheket 10 kassal, az évit 9-et, tizedként adott kast 11-et számláltak össze, ösz- szesen 30 kast. A méz korabeli értékére jellemző, hogy a 17. század közepén a budai piacon 1 liter mézért egy keresztyén foglyot lehetett vásárolni. Az összeírok számba vették a cseszneki vár kamrájában talált szalonnát: orják, lábak, hájak, aprólékok összesen: 50 darab, az edényben talált vaj 11 pint. Részletesen feljegyezték a cseszneki várban található bútorokat, házi eszközöket. A vár puritán, de kényelmesen lakható, minden alapvető házi eszközzel felszerelt, lakható hely volt a 17. század végén. Luxuscikkekre utalnak a palota falán lévő képek és kárpitok, a kápolnában lévő oltár és az álló és függő réz gyertyatartók. Az összeírást Istvány Deák készítette, az első uradalmi tisztviselő, akit Csesznekről ismerünk. Esterházy János halála után a család cseszneki javai öröklés és megváltás után fia, Ferenc birtokába kerültek. Esterházy I. (Bakonyi) Ferenc birtokigazgatása (1692-1746) Esterházy [I.] Ferenc,19 akit Bakonyi előnévvel is illettek, apja halála után örökölte a cseszneki kapitányi címet és a család híres fegyvergyűjteményét.20 Bár megmaradt a hadtudományok iránti érdeklődése, de már nem katonáskodott. A köz- igazgatás újjászervezésében vállalt feladatokat. Nevéhez fűződik Fejér vármegye újjászervezése, 1691-től a főispáni címet is viselte. A bizonytalan közállapotok miatt Csesznek várában lakott, innen 74
