Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Márkusné Vörös Hajnalka: A cseszneki Eszterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 17-18. században

A cseszneki Esterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 17-18. században telek kisebb-nagyobb részért. Pápa és Csesznek mindenkori földesurai azonban jobban meg tud­ták védelmezni saját jogaikat, mert a török kor nagyobbik részében mégiscsak a földesúri család valamely tagja parancsnokolt, aki bár ritkán lakott itt, de a környékbeli katonai méltóságokat betöltő rokonok őrködtek a család érdekein.9 A terület birtoklása és az uradalom irányítása a török hódoltság alatt Esterházy Dániel birtokszerzése után 1637 ele­jén összeírták a cseszneki uradalmat, számba vet­ték a lakott jobbágytelkeket megnevezve a telke­ket bíró jobbágyokat fiaikkal és állatállományukkal együtt, valamint a pusztatelkeket és azok haszná­lóit.10 A megszerzett terület központja Csesznek vára volt, amely hatalmas erdőség közepén épült. A ki­sebbszerű erődítmény a 16-17. században végvár­ként funkcionált, de jelentősége Palota, Veszprém és Pápa mellett jelentéktelenek mondható. A cseszneki vár őrségét magyar hajdúk al­kották, többek között itt szolgált Wathay Ferenc végvári hadnagy, aki később Konstantinápolyban fogsága éveiben írta siralmas énekeit tartalmazó énekeskönyvét. Az őrségen kívül más lakója kevés volt, legfeljebb kézműves, akik a váralján laktak és gazdálkodtak. A praesidiáriusoknak adóköteles telkük és földjük nem volt, adót még 1720-ban sem fizettek, szolgálatuk fejében az uraság látta el őket. Az összeírás szerint a vár alatti kert és szán­tóföld művelését a tiszttartó irányította. A várhoz tartozó birtokokon öt lakott telepü­lés vészelte át a hódoltság időszakát: Szentlászló, Csetény, Sikátor, Réde és Szombathely. A falvak la­73 Csesznek vára egy 1686-os metszeten

Next

/
Thumbnails
Contents