Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Rácz Miklós - László Csaba: A cseszneki vár az Esterházy család birtoklásának idején

A cseszneki vár az Esterházy család birtoklása idején ti, legmélyebb szintjének alaprajzát - az udvarról megközelíthető, ablakkal megvilágított pitvar mö­gött konyha és két oldalra nyíló, két-két ablakos szobák - és a déli szárny pincéjének ajtaja és a pince osztófalának helyzete és kialakítása megha­tározható volt. Az újkori építkezések megismerésének fon­tos forrásai az ekkor elterjedő téglabélyegek. A cseszneki várban megtalált téglabélyegek értéke­léséhez nagy segítséget jelent a győri téglabélye­gek megjelent feldolgozása, a cseszneki téglabé­lyegek jó része a győri anyagban is előfordult15. A helyi készítésre és a téglabélyegek használatára vonatkozó forrásadatunk van Csesznekről 1717- ből, bár ebből az évből származó bélyeges tégla a várban nem került elő (Id alább). A vár feltárása során sok helyen különféle ösz- szefüggésekben figyeltek meg és dokumentáltak bélyeges téglákat16. Az ezek alapján tehető követ­keztetések függenek a megfigyelt összefüggések jellegétől. Ahol az omladék feltárása során egy vagy néhány adott típusú bélyeges tégla került elő, ez igen kevés támpontot ad az épületre: csupán feltehető, hogy ilyen típusú tégla az épület vala­mely részén be volt építve. Ahol konkrét beépítési helyen sikerül egy bélyeges téglát megfigyelni, ott bizonyos, hogy a fal vagy építmény nem korábbi, mint a tégla készítése (készítési ideje) és az épület­rész, építmény építése (építési ideje) között konk­rét összefüggés lehet, csak ott merülhet fel, ahol a felhasznált téglákra megfigyelhető és számsze­rűsíthető módon jellemző az adott téglabélyeg: ilyen megfigyelésre a cseszneki vár kuta­tása során csak né­hány esetben volt 10-11. kép: A ciszternából előkerült 17-18. századi faze­kak (Bicskei József felvételei) lehetőség. A dokumentált téglabélyegek illetve a rájuk vonatkozó megfigyelések döntő többsége a beépítés helye, az ásatási összefüggések abszolút vagy relatív számadatai nélkül arra alkalmas, hogy áttekintő képet kapjunk a felhasznált építőanyag eredetéről, és a datálható téglabélyegekkel bizo­nyos, nem konkrét támpontokat a várban külön­böző helyeken folyt építkezések szakaszaira. Az alsó vár déli szárnyában a nyugati pince- helyiség boltozatában és annak omladékában nagy számban 1669-es győri téglák voltak RGVM (Raimund Graf von Montecuccoli) rövidítéssel (12. kép 6). Közelebbről azonosítatlan 169...(?) bélyeges tégla az alsó vár északi szárnya keskeny közbülső helyiségének padlójában volt (14. kép 26). Ester­házy Ferenchez köthető 1693-as téglák (13. kép 17) lenyomatai voltak ugyanitt a keleti helyiség illetve a konyha padlója alatt, ugyanilyen, de év­szám nélküliek (13. kép 24) a két helyiség közöt­ti küszöbben. A felső vár középső traktusa északi helyiségének padlójában FI1693 jelű téglákat bon­tottak ki (13. kép 15). Az alsó vár déli szárnyában, a lépcső oldalfa­lában C1711 jelű tégla volt beépítve (13. kép 19). A déli szárny pincéjének feltárása során az ezzel a fallal szomszédos területen ugyanez a típusú tég­la, valamint 1743-es téglák kerültek elő jelentős arányban (13. kép 20). Ugyanilyen 1743-as, Esterházy Ferencre utaló tég­la az óratorony melletti helyiség padlójában volt, mely a padló készítésének idejére utal. Az évszám nélküli, három szétágazó vonalból álló téglabélyeg (14. kép 33) a felső vár lépcsőpilléré­ben látható és előfordult a felső vár 2. emeletének egyik ablaknyílásában is. A pontosan nem azonosítható helyen, omla- dékban előkerült téglák bélyegei több esetben győri eredetre vagy az Es­terházy család tagjaira utalnak, ez utóbbi téglák esetében a források részben vagy egészében helyi ké­szítésről tanúskodnak. Mansfeld (12. kép 1,3) a 17. század közepén, Montecuccoli (12. kép 6, 8, 10, 12) és Baden-i Lajos őrgróf (14. kép 35) a 17. század második felében, Heister (14. kép 29) ill. Gundaker (12. kép 2, 5, 7, 9, 11) a 18. század első felében tisztséget viselő győri várkapitányok voltak, s előfordul a pannonhalmi apátság bélyege is (14. kép 28). 53

Next

/
Thumbnails
Contents