Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Rácz Miklós - László Csaba: A cseszneki vár az Esterházy család birtoklásának idején

Rácz Miklós - László Csaba

CCCVA

2 i 7 i

GCC VA 5 17 1

FLCV/A

i cr crj)

7 CCCVA I 11 }

s KGV/A I cT 7 3

CCCVA

s > n

CC C VA 17 7^

30 cm

R 6 VCA

lí 7]

12-14. kép: A feltárásokon előkerült bélyeges téglák (Rajz: Koppány Tibor, Poppe András, Rácz Miklós)

Az újkori vár

A helyszíni kutatások és a források alapján a vár 17-18. századi épületegyüttesére vonatkozó jelenlegi ismereteinket a következőképpen foglalhatjuk össze.

Az Esterházyak birtoklásának kezdetén, de még mindenképpen a török hódoltság alatt a vár feltehetőleg tetők nélkül állt, a felső vár felső szintjén és a keleti toronyban ágyúteraszokat alakítottak ki ágyúlőrésekkel.

Az Esterházy családhoz köthető az alsó vár épületszárnyainak kiépítése. A földszinti padlómaradványok 17. század végi téglái illetve a keleti pincehelyiség 1669-es téglákból épült boltozata a kiépítés első fázisait jelezhetik.

A vár a teljesen kiépült újkori formáját a források és a téglabélyegek alapján évtizedekig itt építkező és gyakran itt tartózkodó Esterházy Ferenc idejében érhette el. A felső várat kijavították, újra tetővel fedték, második emeletén lakószintet ala54