Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Rácz Miklós - László Csaba: A cseszneki vár az Esterházy család birtoklásának idején
A • * Rácz Miklós - László Csaba • ^ ^ v-í- 4 ^ p, •*** A cseszneki vár az Esterházy család birtoklása idején A jelentős uradalomnak nevet adó vár korábbi birtokosaitól 1636-ban részben, majd egészében Esterházy Dániel birtokába került. Közelebbről még feltáratlan, milyen szerepet töltött be a középkori eredetű vár épületegyüttese az ezután csesznekinek nevezett ág mindennapi életében és gazdálkodásában a török időktől a kuruc háborúkon és a 18. századi renováláson át az uradalom más falvaiban külön kastélyok felépítéséig és a vár fokozatos elhagyásáig. Tanulmányunkban az épületekre vonatkozó képi és írott forrásokat kívánjuk áttekinteni és egybevetni az épületmaradványok megismerésére vonatkozó kutatások eredményeivel. Az épületek kutatása és a források alapján megkíséreltük az épületegyüttes megjelenésének hozzávetőleges rajzi rekonstrukcióját, hozzátéve azt, hogy a tartalomról: a belső elrendezésről, a használatról és az életmódról igen keveset tudunk. Az újkori vár ábrázolásai A vár 18. század végi, 19. század eleji megjelenését tekintve négy ábrázolásra támaszkodhattunk. Ezek egyike két példányban illetve másolatban ismert, s ezek igen pontosan megegyeznek egymással: egy, a bakonyoszlopi kastélyban látott, azóta elveszett festményről két másolat is fennmaradt, s ezek olyannyira egybevágnak, hogy az 1. kép: A bakonyoszlopi kastélyban őrzött festmény 1912-es másolata. Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 6258/1927. 45
