Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Farkas Jenő: Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között
Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között 1947 szeptemberében a kastély padlástűz miatt leégett, csak az alsó szint maradt lakható. 1951- 1952-ben a községi tanács szétbontatta. Az építőanyagot a falubeliek széthordták. Ma csak a kastély rizalitja áll. A bejárat felett az Esterházy család címerével a kardot tartó griffek A kastély mellett levő nádfedeles „babaház" játékokat őrzött, majd bár lett. (V.) Imre gróf halála után (1792) fia, Imre (1763-1838) örökölte a rédei kastélyt és az uradalmat. Esterházy (VI.) Imre őrnagy 1809-ben I. Ferenc császár - király meghirdetett nemesi felkelésekor „birtokáról ajánlott 2400 forintokon felül az insurrectionak felsegélésére egy lovas katonát állít" nemes Gasparics János 18 éves győrszentmártoni lovaslegény személyében.3 Az 1811. január 14-i móri földrengés és az 1820-as villámcsapás okozta tűzvész, betetőzte Csesznek várának pusztulását, 1828-ban már csak romként említik.4 1815-ben épült meg Réde református temploma, melynek egyházi anyakönyveit már 1725 óta vezették. (VI.) Imre gróftól 1838-ban idősebb fia Pál (1806-1857) 1848-49-es honvédőrnagy örökölte a rédei kastélyt, valamint az akkoriban haszonélvezettel vásárolt lovászpatonai kastélyt. 1851-ben Rédéről Fényes Elek a következőket írta: „Réde magyar falu, Veszprém vármegyében, Komárom vármegyéhez közel, 1123 református, 200 katolikus, 25 zsidó lakossal, és református anyatemplommal. Homokos, agyagos földeit a záporok rongálják; van igen szép urasági kastélya, ménese, derék bikkes, tölgyes erdeje."5 (VI.) Imre gróf fiatalabb fia Sándor (1810-1867) huszárőrnagy volt, akire 1849-ben a bakonyi sereg vezényletét bízták.6 Öccse a fiatalabb (V.) László (1810-1891) a bakonyszombathelyi és a Fejér vármegyei sárosdi birtoktesteket kapta. Mindkét birtok központjában kastély állt. Esterházy (VII.) Imre három gyermekének síremléke a rédei kastély templomában. (Dr. Farkas Jenő felvétele) A rédei kastély bejárata feletti Esterházy címer, a kardot tartó griffekkel. (Dr. Farkas Jenő felvétele) Esterházy (V.) László gyermekei 1850-től már Sárosdon születtek. A gróf 1891-ben halt meg, a bakonyszombathelyi kastélyt és birtokot idősebb fia, Béla (1854-1919) örökölte. A bakonyszombathelyi barokk eredetű kastély historizáló (eklektikus) stílusú átépítése és feltehetőleg kibővítése minden bizonnyal Béla gróf nevéhez köthető, a munkálatok időpontja a 19. század utolsó, vagy a 20. század első tizedére tehető. Sárosd fiatalabb fiáé (VI.) Lászlóé (1857-1942) lett. Mivel Esterházy Béla utód nélkül hunyt el, öccsére szállt a bakonyszombathelyi uradalom is. Esterházy Pál halála után (1857) egyetlen fia, (VII.) Imre (1840-1918) tulajdonába került a rédei birtok, aki fiatal korában szintén katonáskodott, küzdött az osztrák-szárd háborúban, majd a 14. ulánus ezred főhadnagya lett. 1867-ben tartotta Pozsonyban az olasz követ lányával fényes esküvőjét.7 Leszerelése után rédei uradalmának gazdálkodását irányította, illetve a magyar főrendiház munkájában vett részt. 1877 januárjában pestis járvány pusztított Rédén, amelyben két kiskorú lánya és egy fia halt meg Esterházy Imrének. A három Esterházy gyermek: Alexandra (*Réde, 1871. 05. 08 tBécs, 1877. 02. 15.), Gabriella (*Réde, 1872. 225
