Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Farkas Jenő: Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között
Farkas Jenő 12. 23. tRéde, 1877. 01.) és Imre (*1874. 01. 09. - +Réde, 1877. 01.) karrarai márvány síremléke a három gyermek arcképének és Krisztus és a gyermekek domborművével a rédei kastély kertjében álló templomban van látható ma is. 1897-ben a grófi birtok 5407 katasztrális hold, ebből 3735 kh. erdő volt.8 Minden bizonnyal Esterházy (VII.) Imre nevéhez köthető a „nagykastély" mellett álló „kiskastély" felépítése, amely romos állapotban ma is látható. Az építkezés ideje a 19. század második felére tehető, a kúria stílusa historizáló (eklektikus). A kiskastély földszintes, hosz- szan elnyúló, megközelítően téglalap alaprajzú épület. Eredeti, egyenes záródású (pálcarácsos) ablakai még láthatóak, néhánynak megvan a zsalugátere is. Az ablakok jellegzetessége a felettük lévő füles szemöldökpárkány, közepén félkörmotívummal. A jobb oldali oldalhomlokzaton lombfűrészdíszes lépcsőfeljáró látható, a bal oldalin pedig két ablak. A kiskastély belső kialakítása részben középfolyosós Esterházy Pál rédei kastélya kertjében (Buda Tibor gyűjteménye) kéttraktusos, részben egytraktu- sos elrendezésű, síkmennye- zetes helyiségek sorakoznak benne. A kiskastély volt a főépület kiszolgálószárnya, a konyhát és a mosodát helyezték el itt, valamint a konyhalányok, a mosónők, a női cselédek, és a szobalányok is itt laktak. Esterházy (VII.) Imre halála után legkisebb fia, (II.) Pál (1878-1942) lett a rédei birtok tulajdonosa. Esterházy Pál 1909-ben vette feleségül Dénesfáról Cziráky Mária grófnőt. A két világháború között a rédei kastélyban számtalan vendég megfordult, komoly társasági élet zajlott itt. Esterházy Pálnak nemcsak a rédei nagykastély és a kiskastély állt rendelkezésére, hanem a lovászpatonai kastély és bakonyszentlászlói kúria is. A bakonyszentlászlói nyári kastély 1790 körül épült, majd a 20. század elején teljesen átalakították. 1944 márciusától súlyos harcok színhelye volt, ekkor égett le. Életkép a rédei, kormányzói vadászatról. 1944. január 29. (Id. Farkas Jenő felvétele)