Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély

A sárosdi Esterházy-kastély hitvese később kelt és reggelizett. A reggeli során fogyasztott ételek között semmi különöset nem találunk mai szemmel. Pirítós kenyér, vaj, méz, jam, paprikás szalonna, stb. várta a reggelizőket. Érdekesség, hogy a szalámi és kolbász főként a szombati és vasárnapi hideg vacsorák során került az asztalra, mivel ilyenkor a személyzet idejét ke­vésbé kívánta igénybe venni a család. A reggelihez fogyasztott italok között a tej, a tea, a kávé, gyer­mekek részére árpakávé és tápból készített kakaó szerepelt. Ebédre általában leves, húsétel és desz- szert volt a menü, ami után sok gyümölcsöt ettek. Általánosságban elmondható, hogy az uradalom önellátó volt, így vadhúst is rendszeresen fogyasz­tottak. A tyukászatot is a családtagok kedvéért tartották fenn egy ideig. Az alapanyagot francia receptek alapján készítette el a környéken híres, Hadik grófék seregélyesi konyhájának vezetőjét is tanító szakácsnő, Decsi Manci, magyaros ételeket inkább csak a gróf úr evett alkalmanként. Az egész­séges táplálkozásra a grófnő felügyelt. Számára külön rozskenyeret sütöttek, Esterházy László a fehéret kedvelte. A grófnőnek volt egy különösnek is tekinthető szokása, mégpedig az, hogy a részére külön kolbászt kellett készíteni fokhagyma nélkül. A meleg vacsorák alkalmával egyszerűbb ételeket, tésztaféléket, sült zöldséget, rakott krumplit ettek. A szakácsnő esténként, vacsora után egyeztetett a ház úrnőjével a következő napi menüről, amely­ről a grófnő vendégség esetén a vendégek ízlését figyelembe véve döntött. Amennyiben valamely egyszerűbb alapanyag (fűszer, cukor, stb.) nem volt elérhető a konyha számára az uradalomban, a faluban szerezték be a Hangyában vagy a hen­tesnél. A snapszot, a pezsgőt, a mazsolát, a cso­koládét, valamint a további drágább ételeket és italokat Székesfehérváron vásárolták meg.88 Fontos még feljegyezni, hogy az étkészletek tá­rolására és mosogatóként is szolgáló tálaló már a nyitott folyosóra esett, a személyzet innen csak az előszobán át hordhatta az ebédlőbe az ételt.89 A pipázóról (19) - amit szalonként is említettek adatközlőim - fotó is fennmaradt a visszaemléke­zések mellett. A - legtöbb helyiséghez hasonlóan egyszerűen - parkettázott és részben szőnyeggel borított terem főként a baráti beszélgetésekhez szükséges berendezéssel bírt. Az ablak előtt kis körasztal körül fotelek álltak, a terem déli, a fo­tóról a baloldalon éppen lemaradt részen egy másik ülőgarnitúra és asztal ugyanezt a célt szol­gálta.90 Utóbbi mellett kandalló, annak párkányán barokk óra állt, ezek felett nagy tükör lógott. Az ablak előtt, a falra merőlegesen felfedezhető még egy íróasztal és a fal mellett egy barokk írószek­Baich Mihály: A sárosdi kastély déli szárnya 1940 körül. (Magántulajdon)

Next

/
Thumbnails
Contents