Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély
Bányai Balázs rény. Az íróasztalhoz és a fotelekhez hasonlóan a könyvszekrények sem lehettek néhány évtizednél sokkal régebbiek, talán csak az asztalok, bár ezek nem látszanak teljesen a felvételen, így nehéz volna koruk megállapítása. Az asztalokon és a szekrényeken cserepes virágok, fényképek, dobozkák, szép asztali lámpák és a dohányzáshoz használt eszközök láthatók. A falon ősök képei, vadászjelenetek, illetve két nagyméretű tájkép kapott helyet. Készítőikről jelenleg nem rendelkezünk információval.91 A terem neve ugyan arra utalhat, hogy itt kizárólag a férfitársaságok foglaltak helyet, ez nem így volt. Ebéd után itt ült le együtt a család - és a kisasszonyok és a társaságok sem mindig váltak szét hölgyek és urak csoportjaira. Igaz ugyanakkor, hogy a férfiak legtöbbször itt társalogtak. A társaság szerveződésére jellemző egyrészt, hogy az urak fő érintkezési pontja a vadászat volt, másrészt pedig az, hogy minél közelebb lakott valamely barát, annál többször járt vendégségben Sárosdon. Ennek fényében nem meglepő, hogy a leggyakoribb vendégek a seregélyesi Hadik Béla gróf és családja, a kishantosi Nagy Gyula, Sismándról Nagy Pál, Középhantosról a Fiáth család, Nagyhantosról gróf 'Sennyeyék, a velencei Meszleny Pál és családja, a lovasberényi Czirákyak, a csalai Kari György és családja, illetve a testvér és sógor, a híres vadász-író, Széchényi Zsigmond gróf voltak. Vadász - és nem vadász - barátok és rokonok persze távolabbról is érkeztek Sárosdra - és természetesen Gézaházára, a család bakonyi birtokára is -, mégpedig a már említett Barcza Imre, Baich Mihály báró, az Iszkaszentgyörgyön élő Pappenheim Alex és a rédei Esterházyak, az Esterházy oldalról a legközelebbi rokonok. A vadászat mellett a gazdaság, illetve a háború közeledtével egyre nagyobb mértékben a politika adta a fő témát az összegyűlt férfiaknak. Utóbbinak ugyanakkor - bár az urak legtöbbje 1944 márciusáig elfogadta a regnáló hatalmat, sőt néhányan szereplői is voltak a helyi és országos politikai életnek, így talán a konzervatív politikai gondolkodásúak közé sorolhatjuk őket -, nem volt szervező ereje a társaság tagjainak kiválasztása során. Hozzá kell tenni mégis, hogy a politikai spektrum bal oldalán elhelyezkedők és Gelley Andor (?): A pipázó 1930-as évek. (Magántulajdon) 190
