Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély
Bányai Balázs és alul, valamint fölül húzódó párkányok díszítették. A földszinti bejáratot megszüntették, helyét a többivel egyforma ablak vette át. A zárterkélyen is egyenes záródású ablakok kaptak helyet. A homlokzatot itt, és a déli oldalon is sávozott vakolat díszítette. A déli homlokzaton megszüntették a teraszt, és az ottani zárterkélyt is a nyugati homlokzatéhoz hasonlóvá alakították. A két szárny falaira léckereteket erősítettek a futónövények vezetésére, és a tetőszerkezetüket is egyszerűsítették. A hátsó, keleti homlokzaton történt esetleges változásokat a homlokzatot állandóan és teljes felületén beborító borostyán nem engedi szemügyre venni. Természetesen könnyen elképzelhető, hogy az itteni homlokzat változatlan maradt a II. világháború időszakáig. Az udvaron nem történt átalakítás a vizsgált korszakban. Ekkorra a közepére ültetett szilfa már szép nagyra megnőtt. Törzse körül padot helyeztek el, így amellett, hogy forgalomszervező feladatot is ellátott, még hangulatosabbá tette az udvart. Möller István szerepe a tervezésre, és talán a kivitelezés felügyeletére terjedt ki. A nagyobb munkák befejeztével a kastélyt az uradalom többi épületéhez hasonlóan az uradalmi iparosok tartották karban, illetve javították, ha ez szükségessé vált.84 Miként alakult az ismét átalakított kastély - a családi szóhasználatban: ház - alaprajzi elrendezése, a helyiségek funkciója, kik éltek az épületben, kik voltak a leggyakoribb vendégek? A kérdésekre az 1979-es felmérés, az interjúk és néhány fénykép alapján lehetséges válaszolni.85 Az épületegyüttest több részre tagolta alaprajzi elrendezése. A keleti szárnyban a társasági és családi szobákat rendezték be, a déli és a kis nyugati szárny főként a vendégek kényelmét szolgálta. Az udvart északról határoló szárnyban személyzeti szobák, a konyha és raktárhelyiségek sorakoztak, az északra nyúló keskeny melléképületben a mosókonyha, személyzeti és raktárhelyiségek kaptak helyet. A főépületbe három ajtó vezetett az udvarból. A toronytól az ebédlőig zárt, üvegezett folyosóra (16) a torony mellett, illetve a két hosszabb szárny közepénél nyíló ajtókon keresztül lehetett bejutni. A kőburkolatú közlekedőtérben székek, padok, cserepes virágok voltak elhelyezve. A falakat derékmagasságig vesszőből vagy gyékényből font falvédő takarta, e felett vadászjeleneteket ábrázoló festmények és rajzok, valamint trófeák jelezték, hogy a ház ura és ősei a vadászat szerelmesei, illetve azok voltak. Érdekességként említendő, hogy id. Esterházy László (1857-1942) maga is festett, és képei közül több helyet kapott a folyosón.86 A folyosóról a keleti szárnyba belépő vendéget az előszoba (20) fogadta. Itt nyílt lehetőség a sétapálca, a lovaglópálca és az ostor tárolóban történő elhelyezésére. Az inas ugyancsak itt vette el, és helyezte a falon lévő fogasokra a kabátokat, és a dohányosoknak az előszoba asztalán is rendelkezésükre állt egy ezüst cigarettatartó és hamutartó. A falakat fényképek és agancsok díszítették. A bejárattól balra a kocsitakarókat tartotta egy asztal. Szintén balra, de már az ebédlőbe vezető ajtón túl feküdtek a kutyák gyékényei és maguk a négylábúak. A bejárattól jobbra eső sarokba egy kis toalett került beépítésre. Utána ajtó nyílt Esterházy László dolgozószobájába (23), ezután pedig a generációk vadászpuskáit őrző üveges fegyverszekrény takarta a falat. Szintén ebben a - még kályhával fűtött - helyiségben kapott helyet az étkezéshez hívó réz gong.87 Bár létezett ajtó az előszoba és a pipázó között is, a vendégek útja rendszerint az ősök képeivel díszített ebédlőn (18) át vezetett a pipázóba. A nagy asztal és a székek természetesen a helyiség közepén álltak. Az ebédlő tálaló (17) felőli sarkában spanyolfal mögött dolgoztak az inasok, akiknek munkájában kiemelt szerep jutott a festmények alatt álló tálaló asztalokra. Az asztal körül rendszerint együtt étkeztek a családtagok és a gyermekek mellett dolgozó kisasszonyok. Ehhez persze a lányoknak el kellett érnie a 8-10 éves kort, míg Esterházy Bélának némileg korábban nyílt lehetősége a szülőkkel együtt étkezni délben és este. A reggelit ugyanis legtöbbször külön költötték el a családtagok, mivel Esterházy László korábban, 188 A sárosdi kastély keleti szárnya 1910-es évek. (Magántulajdon)
