Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély
A sárosdi Esterházy-kastély építhették a későbbiekben részletesebben tárgyalt víziműveket, a duzzasztót és az árelvezetőt. A tó és a sziget a park egyik legszebb látványelemévé vált. A falu felé épített új kapu irányából két kis gyalogúidon át két út vezetett a kastély felé, melynek a forgalomba állításával látványosan tárult fel a kastély az innen érkező sétáló, látogató előtt. Mindez természetesen nem járt a régi déli kapu megszüntetésével. A kastély előtt induló út ezen keresztül egyenesen a parkkal körülvett családi kápolnához vezetett. A kis park sírkertként is felfogható volt, mivel itt nyugodtak a grófi család ősei.57 A korszakból még az 1882-ben készült harmadik katonai felmérés térképe áll rendelkezésünkre, de ez a kastélyt pontatlanul ábrázolja, a kastélyparkról pedig nem ad plusz információt. A Wéber-féle épületről zárásként megállapítható, hogy - bár a nagyhörcsökivel biztosan mutatott némi rokonságot - a megye kastélyai között érdekes, talán egyedi színfolt lehetett keleties stílusával. A család újabb generációjának mégsem ez testesítette meg azt a miliőt, ahol életük nagyobb részét elképzelték, így az 1890-es évek közepén jelentős átalakításokba kezdtek. Möller István első sárosdi munkája A kastély átépítésének bemutatása előtt a József-erdőn történt kisebb változást szükséges regisztrálni. A híres, és a társasági életben nagyon népszerű vadászok, a Wébert alkalmazó László fiai, Esterházy László (1857-1942) és testvére, Andor (1846-1892) 1890-ben határozták el, hogy a 100 holdas sárosdi erdőt, plusz 25-30 hold szántóföldet bekerítenek, és „őzkertet" telepítenek. A terveket tett követte, és a következő évben már gyönyörködhettek is az új alkotásban.58 Klösz György Fasor című fotója néhány évvel később készült az erdő egyik útjáról és az azt szegélyező fákról. A hangulatos képen látható fiatal fák arra engednek következtetni, hogy a századelőhöz hasonlóan a későbbiekben is vágták a József-erdő fáit, a hasznosított idősebb fák helyére pedig rendszerint újakat ültettek. Károly János ezt írja a kastélyról Fejér vármegyét bemutató könyvének ötödik kötetében, 1904-ben: „Ma már új kastély áll a régi helyén, nagyobb díszesebb, ifjú László gróf építette, hogy új tűzhelyt rakjon benne".59 Mikor, hogyan, és kinek a tervei szerint épült ez a szűkszavú beszámolóA sárosdi kastély főhomlokzata 1911 körül. (Iparművészeti Múzeum, Teleki Sándorné képeslapgyűjteménye, 1696.103) 181
