Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély
Bányai Balázs ban szereplő kastély? Ennek feltárásában a Károly János könyvében, Klösz György hagyatékában, és magánszemélyek régi fotóalbumaiban szereplő fotók, valamint az átépítés közelmúltban - bár töredékesen, de így is szép számmal - előkerült tervei nyújtanak segítséget. A tervek szerint a kastélyok építésekor és átépítésekor másutt is szívesen alkalmazott Möller Istvánt60 a keleties stílusú főúri rezidencia teljes átalakításával és bővítésével bízta meg gróf Esterházy László (1857-1942), a főrendiház örökös tagja, a Nemzetközi Vadászati Tanács alelnöke, vadászati szakíró.61 A Sárosdon élő gróf testvéréről, Béláról nem tudjuk, hogy a 19. század végén hol élt. A sárosdi birtokrésszel is rendelkező, szintén főrendiházi tag és lelkes vadász Bélának (1854-1919) az otthonáról Károly János tudósított 1904-ben, amikor Esterházy Béla a család nagyobb bakonyi birtokán, Bakonyszentlászlón élt.62 A Wéber-féle homlokzat aszimmetrikus tömegét ugyan megtartotta, alapvetően megváltozott. Az 1894-95-ben Héderváron és Sárosdon készült tervek63 kivitelezése során a torony egyszerű párkányt és sátortetőt kapott, a mellette álló alacsonyabb és magasabb egyemeletes részeket kontyolt nyeregtetővel fedték. Mindegyiket, ahogy az épület teljes tetőszerkezetét is, kis tetőtéri ablakok tették mozgalmasabbá. A homlokzatot illetően feltételezhető, hogy a nyílásrendszert nem változtatta meg alapvetően Möller, és ugyanez igaz a nyugati szárny tömegére is. Az épületrészek sarkai kváder- kövekre emlékeztető vakolatdíszítést, armírozást kaptak. Az alacsony baloldali szárny és a toronytól délre eső szakasz földszintjének vakolatát sávo- zottan alakították ki. A tornyon és a szárny déli részének első emeletén az armírozáson belül legömbölyített sarkú keskeny vakolatsávok húzódtak, és faltükröket alkottak. A torony felső szintjeit is ilyen vakolatsáv választotta el egymástól. A változatos méretű és formájú ablakok körüli díszítések színes képet mutattak. Amíg a sima falszakaszokon fülekkel és zárókővel gazdagon díszített ablakkeretezés és hangsúlyos párkányok voltak láthatók, addig a zárterkélyre visszafogottabb könyöklőpárkányokat, az ablak felett pedig zárókövekre emlékeztető vakolatdíszítést készítettek.64 Möller rajzán nem, a fényképeken viszont szerepel a torony földszintjén nyíló bejárat, a felette megtartott mérmüves ablak és a zárterkély feletti gótizáló korlát, melyeket bizonyára Wéber idejéből őriztek meg. A zárterkélyt és az erkélyt a felettük húzódó tetőszerkezetből kiemelkedő kis kontyolt tetőszakasz is hangsúlyozta. Mindenképpen érdekes, hogy a főhomlokzaton kaptak helyet a toronyba vezető lépcsőház Klösz György: Kastély parkkal. 1895-1900 között. (BF1 XI. 916/1584/11/045) 182
