Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Benczik Gyula - Zágorhidi Czigány Balázs: A Vas megyei Nádasdi Darabos család birtokainak és levéltárának Esterházy kézre kerülése
A Vas megyei Nádasdi Darabos család birtokainak és levéltárának Esterházy kézre kerülése A Vas megyei Döröske Árpád-kori temploma levéltárában maradt fenn. A cseszneki ágat alapító Esterházy Dániel (1585-1654) királyi kamarai tanácsos fiatalabb fiának, Mihálynak (1629-1686) első felesége Nádasdi Darabos Gáspár leánya, Mária volt. A fiú örökös nélkül elhunyt Darabos Gáspár birtokainak jelentős részét leányára, illetve annak férjére hagyta, így került az Esterházyak birtokába a Vas megyei Nádasd, Bokrács, Szőce, Döröske, Hollós, Szentkirály, valamint a Zala megyei Bagonya, Palkonya és Dobron, a birtokokra vonatkozó iratanyaggal együtt. Az iratok előbb az Esterházyak pozsonyi levéltárába, majd Galántára kerültek. A levéltár 18. századi rendezése óta a Darabos családra és birtokaira vonatkozó anyag a levéltár B. sorozatának 11-22. fasciculusában kapott helyet. 1945 után a levéltárat államosították, és ma Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Levéltárban van elhelyezve, az eredeti levéltári rend megtartásával.10 Az anyagról a Magyar Országos Levéltár válogatott mikrofilmfelvételeket készített (C 468, 1005-1006), a lefilmezett középkori oklevelek bekerültek a Diplomatikai Fényképtárba is (DF 259105-259207, 282018-282318.).11 A levéltár jelentősebb középkori okleveleit - mint utaltunk rá - még a 19. század végén közölte Nagy Imre és Thaly Kálmán a Zalai oklevéltárban és a Hazai okmánytárban,12 de a gazdag forrásanyagot mind ez ideig alaposabban nem kutatta senki. A kutatást nehezíti, hogy a Magyar Országos Levéltár csak válogatott felvételeket készített annak idején, így sok esetben még a közölt oklevelek azonosítása is problémát jelent. A tájékozódást leginkább ma is a 18. század végén készült Muraközy-féle Elenchus segíti, bár ebből sem egyértelmű, milyen alapon válogatták össze a 11-22. fasciculusokat, amelyek között ugyanúgy találhatók nem Darabos oklevelek, mint ahogy más csomókban is bukkan fel egy-egy egyértelműen Darabos vonatkozású irat. (Ld. I. Függelék) Ami a család kihalását és a levéltár Esterházy kézre kerülését illeti, az főbb vonalaiban az alábbiak szerint rekonstruálható: A Nádasdi Darabos család utolsó három nemzedékének története egy katonai és közhivatali szerepet vállaló, hódoltsági területen birtokos, ősi nemesi család elbukott túlélési harcát mutatja a hódoltság végén. Végvári szolgálat, hadba vonulás, török rabság a férfiak csaknem mindegyikének a sorsa, kevés esélyt adva Az egykori Vas megyei Domonkosfa (ma: Domanjsevci, Szlovénia) középkori temploma 17
