Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Benczik Gyula - Zágorhidi Czigány Balázs: A Vas megyei Nádasdi Darabos család birtokainak és levéltárának Esterházy kézre kerülése
Benczik Gyula - Zágorhidi Czigány Balázs Nádasdi címeres sírkő a szentgotthárdi apátságából A nádasdi rotunda rekonstruált tömege A Nádasdy család birtokait és ingóságait is elveszítette a Nádasdy-Wesselényi-féle ösz- szeesküvés után. A család levéltára a Magyar Kamara Archívumába került, ahol a késő középkori (javarészt Kanizsai vonatkozású) okleveles és a kora újkori iratanyag ma is megtalálható (Magyar Országos Levéltár, Magyar Kamara Archívuma, Archívum Familiae Nádasdy - E 185).4 A Nádasdy család középkori birtokaira vonatkozó okleveles anyag azonban részben szétszóródott a kamarai levéltárban (ide vonatkozó oklevelek főleg a Neo- regestrata acta c. állagban találhatók - illetve innen kerültek a Diplomatikai Levéltárba5), részben pedig idegen kézre került az egykori Nádasdy birtokok új tulajdonosai révén. Az egykori levéltár egy kisebb töredéke maradt fenn a nádasdladányi Nádasdy levéltárban (ma a Magyar Országos Levéltárban, P 507, ill. a középkori oklevelek kiemelve Q 138).6 Az egykori levéltár rekonstrukciójára Lehotzky András (1741-1813) tett kísérletet a 18-19. század fordulóján, az általa készített regesztákat Nagy Gábor (1770-1861) tisztázta le a 19. század első felében,7 amit aztán Fejér György is felhasznált Codex diplomaticus-ában.8 Jóval egységesebben maradt fenn a Gersei Pethő család levéltára, amelyet a Festetics család őrzött meg. A 18. század első felében a Gersei Pethő család dunántúli birtokait a Festeticsek szerezték meg, a birtokokkal együtt kezükre került a család gazdag levéltára is. A levéltár anyagát betagolták a Festetics család keszthelyi levéltárába, amelynek első iratcsoportját, az időközben hozzá kapcsolódó Festetics-iratokkal együtt ez képezte (I. A gersei Pethő-Festetics levéltár). Ez az iratcsoport tartalmazta a legrégebbi és legértékesebb anyagot a levéltárban, köztük több mint 100 Árpád-kori, és több mint 3000 középkori oklevelet. Az okleveles anyag legnagyobb része a Nádasd nemzetségre és a Gersei Pethő családra vonatkozó forrásokból áll (a 13. század elejétől egészen 1526-ig), ami azonban már a középkorban bővült más családokra és távolabbi birtokokra is vonatkozó oklevelekkel. 1945 után a levéltárat államosították, és Budapestre került a Magyar Országos Levéltárba, ahol ma is őrzik, újkori agyagát a P szekcióban (P234-286 és 1275-1282, ezen belül a Gersei Pethő család P 235), a középkori oklevelek pedig a Q szekcióba (Q 73), a Diplomatikai Levéltárba kerültek.9 A Nádasdi Darabos család gazdag középkori anyaggal rendelkező levéltára - mint utaltunk rá - az Esterházy család cseszneki ágának 16
