Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bödő István: Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében
Bödő István Sárosd és a mellette kiépült Csillag-, Erzsébet-, Andor-major 1858-59-ben. (Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtár, II. katonai felmérés Col. XXX. Sect. 54. 1858-59. másolat, részlet) abszolutizmust megszüntető októberi diploma (1860. október 20.) kiadása után szerepet vállalt a megyei közéletben, tagja lett az újraalakult Fejér Vármegye Bizottmányának. Az alakuló gyűlésen előbb lemondott 1848-as bizottmányi tagságáról, majd Sárosd képviseletében beválasztották a tagok közé, ahol Cziráky János főispán a szavazatszedő bizottmány elnökének nevezte ki.68 A gróf a kiegyezést követően újra felálló bizottmánynak, majd 1871-től az ezt felváltó Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának is tagja volt. 1876-ban beválasztották az újonnan felállított közigazgatási bizottságba.69 A megyei közéletben betöltött szerepe mellett származásánál fogva tagja volt a főrendiháznak is. A felsőháznak később két fia, Béla (1854-1919) és VI. László (1857-1942) is tagja lett, az elsőszülött Andor (1846-1892) pedig a rácalmási kerület képviseletében 1887 és 1892 között országgyűlési képviselő volt.70 A korszak meghatározó Fejér megyei főnemesi családjával, a Czirákyval - tagjai közül a század során hárman is betöltötték a főispáni tisztséget - szorosabb családi kapcsolat alakult ki. Felnőtt kort megélt lányai Cziráky János fiaival házasodtak össze: idősebb lánya Alice (1850-1882) 1873-ban Antal, a fiatalabb Mária (1856-1940) 1878-ban Béla felesége lett. Utóbbi 1884 és 1891 között Fejér vármegye főispánja volt. Fiai közül Andor és Béla nem kötött házasságot, utóduk nem született. Legkisebb fia, VI. László (1857-1942) 1888-ban Gyömrön feleségül vette Teleki Katalint, házasságukból egy fiú (László) és két lány (Erzsébet és Mária) született.71 A 19. század második felében Esterházy (V.) László pusztasárosdi birtokán sorra jelentek meg az új gazdasági központok: Tükröspuszta, Darumajor, valamint az elsőszülött fiáról elnevezett Andormajor. Az uradalom részét képezte egy Seregélyeshez tartozó, 500 katasztrális holdat meg160
