Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bödő István: Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében
Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében haladó területen fekvő birtokrész is, amelyen 1880 körül Erzsébetmajort megszervezték. A majorságot a gróf feleségéről, Orczy Erzsébetről (1822-1903) nevezték el, a birtokrész a pusztasárosdi uradalommal határos területen feküdt. Erzsébetmajort és Sárosdot összekötő út mellé az Esterházyak vadgesztenye-fasort telepítettek, az impozáns látványt nyújtó fasor napjainkban is megtalálható. A szántóföldeket, réteket, legelőket minőség szerint három osztályba sorolták. A pusztasárosdi uradalom legnagyobb részét kitevő szántók mintegy harmada tartozott az első osztályba, több mint fele másodosztályba lett sorolva.72 Esterházy (V.) László császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos 81 éves korában, 1891. november 22-én halt meg. Sárosdon temették el, a gyászszertartást Steiner Fülöp székesfehérvári megyés püspök celebrálta.73 birtokot Esterházy Béla örökölte.77 Utóbbinak jelentős birtokai voltak Veszprém vármegyében: Ácsteszér (kb. 900 katasztrális hold), Bakony- és Magyarszombathely (4619 katasztrális hold) és Csesznek (1137 katasztrális hold), valamint Pozsony vármegyében: Nemeskajal (910 katasztrális hold).78 Esterházy Béla 1919-ben örökös nélkül halt meg, Veszprém vármegyei birtokait öccsére, (VI.) Lászlóra hagyta, aki a sárosdi és seregélyesi birtokrészeket fiának, Esterházy (VIII.) Lászlónak (1891-1966) ajándékozta. Ifjabb Esterházy László még 1917-ben 86 ezer koronáért megvásárolta Esterházy Béla szerecsenypusztai uradalmát, majd nagybátyja halála után megörökölte annak sárosdi és seregélyesi birtokait.79 Esterházy (VI.) László a továbbiakban Veszprém vármegyei birtokainak igazgatásával foglalkozott, 1925-ben Ácsteszéren 914 katasztrális hold, Cseszneken 1148 katasztrális hold, Esterházy (VIII.) László mintagazdasága Esterházy (V.) László kezén halálakor Fejér megyében mintegy 5000 katasztrális holdnyi terület volt (Sárosd, Seregélyes-Erzsé- betmajor: 4500 katasztrális hold, Szerecsenypuszta: 500 katasztrális hold). A sárosdi és seregélyesi birtokrész kétharmadát szántóföldek alkották (3000 katasztrális hold), de a több mint 1000 holdat kitevő rét-legelő jelentős számú állatállomány tartására adott lehetőséget. Az uradalomban 1895-ben 329 szarvasmarhát, 76 lovat, 347 sertést és 3026 juhot tartottak, ekkor a nagybirtokon 157 cseléd állt alkalmazásban.74 Legidősebb fia, Andor még a hagyatéki eljárás lezárása előtt, 46 évesen 1892. április 28-án az ausztriai Ennsben vadászat közben váratlanul elhunyt.75 Temetésére Vajda Ödön zirci apát celeb- rálásában Sárosdon került sor.76 A pusztasárosdi és erzsébetmajori uradalmat egynegyed-háromnegyed arányban Esterházy Béla és (VI.) László, a szerecsenypusztai Esterházy VI. László (1857-1942) Magántulajdon, Bányai Balázs gyűjtése 161
