Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bödő István: Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében
Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében Esterházy (V.) Lászlót tekinthetjük a sárosdi ág megalapítójának. Három fivéréhez hasonlóan katonai pályára lépett, ahonnan kapitányi ranggal szerelt le. Feleségével, Orczy Erzsébettel 1842-ben házasodtak össze, majd Sárosdon telepedtek le. Házasságukból hét gyermek született: három fiú (Andor, Béla, László) és négy lány (a gyermekkorban elhunyt Huberta és Georgina, valamint Alice és Mária). Az 1840-es évek közepén az átlagosnál mostohább éghajlati viszonyok miatt 1846 őszére éhínség tört ki. A földbirtokosok felmérették az éhezők számát, s készleteikből gabonát osztottak. A sárosdiak a környező településekkel szemben szerencsésebb helyzetben voltak, mert Esterházy (V.) László a rászoruló jobbágyoknak a környező pusztákon bérleményt biztosított, valamint a jakabszállási uradalom folyamatosan fogadta a kétkezi munkásokat.63 A forradalom kitörése után a jobbágyfelszabadítást elrendelő törvényt (1848. IX. te.) Esterházy (V.) László a földbirtokosok többségéhez hasonlóan nem várta meg, hanem jobbágyait mentesítette a további feudális kötöttségek alól. Esterházy (V.) László aktívan szerepet vállalt a forradalom alatt a megyei közéletben, egyike azon nyolc birtokosnak, akik a nemesi közgyűlést felváltó Fejér Vármegyei Bizottmány tagjai lettek (rajta kívül Horhy Mihály és a fia, Antal is Sárosdot képviselte).64 Megszervezte a sárosdi nemzetőrséget, amelynek a kapitánya lett. Szerepet vállalt a hadkötelesek összeírásában, 1848. szeptember 3-án Perkátán a helybeliek a grófot ellenségesen fogadták, az összeírást nem tudták végrehajtani. A perkátaiak ellenállása rokonszenvet keltett a sárosdiakban is, emiatt ott is késett az összeírás.65 Jellasics horvát bán támadásakor Esterházy (V.) László a Sárosd és Aba környékén összevont népfelkelőket vezette. Az ozorai diadal (1848. október 7.) után Perczel Mór ezredes elismerően szólt a gróf hazafias helytállásáról.66 Fejér vármegye 1849 januárjában történő császári megszállásakor Esterházy (V.) László az új uralkodó, Ferenc József mellé állt. A megyei törvényszéken hivatalt vállalt, nemegyszer ítélkezett a forradalom hívei felett.67 A szabadságharc bukása után birtokai igazgatásával foglalkozó Esterházy (V.) László a neo159
