Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Benczik Gyula - Zágorhidi Czigány Balázs: A Vas megyei Nádasdi Darabos család birtokainak és levéltárának Esterházy kézre kerülése
» * Benczik Gyula - Zágorhidi Czigány'Balázs X * A Vas megyei Nádasdi Darabos család birtokainak és levéltárának Esterházy kézre kerülése A Zalai oklevéltár I. kötetének 1886. évi, majd a Hazai okmánytár VIII. kötetének 1891. évi megjelenése óta óta széles körben ismertté vált, hogy az Esterházy család galántai levéltára gazdag Vas megyei - közelebbről a Nádasd nemzetségre vonatkozó - Árpád-kori okleveles anyagot őriz. Bár a családtörténet kutató számára ismert volt a jó módú Vas megyei köznemesi család, a Nádasdi Darabosok és a neves arisztokrata família, az Esterházyak kapcsolata, sem a családtörténeti vonatkozásokat, sem azok levéltár-történeti vonatkozásait nem vizsgálta a korábbi kutatás. Az alábbiakban a további kutatás számára igyekszünk röviden ösz- szefoglalni a Nádasd nemzetséggel és a Darabos családdal, valamint irathagyatékukkal - elsősorban középkori okleveleikkel - kapcsolatos ismereteket. A Nádasd nemzetség Vas megye egyik legismertebb, család- és birtoktörténtét tekintve - ideértve Árpád-kori történetét is - a legjobb forrásadottsággal rendelkező nemzetsége. A terebélyes rokonság története a 13. század elejétől követhető, birtokai a megye délnyugati részén a Vasi-Hegyháttól az Őrséggel szomszédos területeken keresztül egészen a Tótságig (Muravidék) terjedtek. A nemzetséget a kutatás általában négy fő ágra osztotta, közülük a legismertebb a már a középkorban felemelkedett Gersei Pethő család és az újkorban jelentős pályát befutó Nádasdy família; kevésbé ismert a Nádasdi Darabosok története, a 14. században családi belviszály miatt kihalt Oszkai családról pedig már csak a genealógia szerelmesei és a helytörténet kutatói tudnak.1 Az utóbbi évek kutatásai során egyértelművé vált, hogy valójában csak három ágról - amelyek talán közelebbi kapcsolatban is állnak egymással, mint a korábbi kutatás vélte - beszélhetünk: a Nádasdyak és a Darabosok mellett egy Mákfainak nevezhető rokonságon belül kereshetők a Gersei Pethők és az Oszkaiak közös ősei.2 A nemzetség névadó birtoka a Vasi-Hegyhát közepén, egy fontos észak-déli útvonal (az egykori Borostyánkő út) mentén terült el, ahol a legújabb régészeti kutatás egy korai - feltehetően nemzetségi-templom maradványait is feltárta. A központi birtokon (a szomszédos Halogy, Tótlak és Marác) a család fő ágainak közös birtoklása még a 13. század második felében is kimutatható, a többi birtokkal együtt ekkor kezdenek megosztozni rajta az egyes ágak. A nemzetség közös címere - amelyet igazolhatóan használt mindhárom ág - ugyancsak a névadó településsel van kapcsolatban, ugyanis a két nádszál között lebegő kacsa, mint beszélő címer a Nádasd helynevet jeleníti meg.3 Tótsági táj (ma: Muravidék, Szlovénia)