Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bödő István: Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében
Bödő István véhez jelentős erdőtelepítés és parkosítás köthető (jozefini erdő). Gazdaságában az 1820-as években szeszfőzde működött, legelőin fajtatiszta svájci szarvasmarhákat tartott.51 A 19. század első felében megindult az Ester- házy-uradalom modernizálása, ami a kiváló agrárszakember, Horhy Mihály52 (1780-1856) munkájának eredménye. Horhy 1816-tól Esterházy Nepomuki János Veszprém vármegyei, később valamennyi magyarországi és erdélyi birtokának jószágigazgatója lett. Tisztségét haláláig betöltötte. A gróf jakabszállási uradalmát mintagazdasággá építette ki, és megszervezte a csillagmajori gazdaságot is. Ezeket a gazdaságokat 1843-tól bérlői minőségben kezelte. A mezőgazdaság gépesítésének elkötelezett híveként Angliából gőzekéket, cséplő- és aratógépeket hozatott be.53 A 3550 katasztrális holdon fekvő gazdaságon belül Jakabszállást 12, Csillagmajort 10 szekcióra osztotta, a részek között fasorokkal díszített egyenes utak vezettek a majorságok központjába, ahol a gazdasági épületek és a gazdatisztek házai álltak.54 Angliai tanulmányútja után az ott tapasztalt gazdálkodási módszereket próbálta bevezetni. Meghonosította az istállózó állattartást a korábban alkalmazott külterjes gazdálkodással szemben, illetve rendszeres trágyázással a termésátlagok rohamos emelkedését érte el. Az irányítása alatt álló gazdaságban a hagyományos háromnyomásos gazdálkodás helyett a váltógazdálkodást vezette be.55 Nevéhez fűzhető a kukorica nagyüzemi módszerekkel történő termelésének kialakítása. A kukoricát munkaigényessége miatt korábban csak kis területeken termesztették, de az ekézés módszerének bevezetésével megkönnyítette a termelést. Munkájának elismeréseként Esterházy Nepomuki János végrendeletében Szerecsenypusztán birtokadományban részesítette.56 A terület nagysága körülbelül 600 katasztrális holdat tett ki, amelyből mintegy 200-200 hold szántó és nádas volt, a többi részét pedig rét és legelő tette ki.57 Az Esterházyak Sárosdon a 19. század első felében mintegy 8000 katasztrális hold birtokon gazdálkodtak. Az adatokból kiderül, hogy a korábbi egységes uradalom már a 18. század második felében véglegesen két részre oszlott: Pusztasárosd és Jakabszállás. Esterházy Nepomuki János jakabszállási és csillagmajori uradalma mintegy 3600 katasztrális hold területen feküdt. A gróf halála után (1840) fiai (Ferenc, Lajos, György, Mihály és László) örökölték a birtokot, akik előbb Esterházy (V.) László (1810-1891) In: Károly, 1904. 259. p. haszonbérletbe adták Horhy Mihálynak, majd a közel 2500 holdas jakabszállási mintagazdaságot az 1850-es években eladták gróf Bombelles Lajosnak.58 Az 1200 holdnyi területen fekvő csillagmajori gazdaság Esterházy Pál59 özvegyének, Viczay Antóniának (1812-1903) tulajdonába került.60 A csillagmajori és a területén kialakított szárnyasmajori gazdaságot Viczay Antónia halála után két lánya örökölte: Esterházy Ferencné született Esterházy Amália (1839-1925) és Keglevich Istvánné született Esterházy Angelika (1842-1921).61 A két testvér az örökséget eladta annak a Weiss Bertholdnak, aki a jakabszállási uradalmat is megvásárolta. A pusztasárosdi uradalom közel 4000 holdas területe alkotta a legnagyobb egységet. A gazdaság Csáky Jozefa kezelésében állt, de elhalt férje testvérei - Esterházy József (1760-1830) és (VI.) Imre (1763-1838) - tulajdonában volt. Esterházy József részét József (1799-1879), Esterházy Imre birtokrészét László (1810-1891) nevű fia örökölte. Az 1850-es években mindkét rész Esterházy (V.) László nevén volt.62 Esterházy (V.) László (1810-1891) a sárosdi ág megalapítója 158
