Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Juraj Pekarovič és Rastislav Petrovič: Az Esterházy család építészeti emlékei Szlovákia területén
Az Esterházy család építészeti emlékei Szlovákia területén mellett a második jelentős kora barokk művészeti központ lett. Ennek a korszaknak kimagasló példája a Keresztelő Szent János templom, amelyet galántai Esterházy Miklós nádor építtetett a jezsuitáknak 1629-1637 között. A templom a korábban elkészült bécsi jezsuita egyetemi templom mintájára épült. Esterházy Miklós maga választotta ki az építészt és nagymértékben anyagilag támogatta az építkezést. Ezért a jezsuiták vállalták, hogy az Esterházy család elhunyt tagjait 4 generáción keresztül ide temetik. Nagy pompával 1641-ben ide helyezték örök nyugalomra Nyáry Krisztinát, a nádor második feleségét, majd 4 évvel később, 1645-ben Bécsből ide hozták és a kriptába temették Esterházy Miklós nádort is. A vezekényi csatában 1652-ben elesett négy Esterházy ifjú holttestét is ide temették. A belső tér díszítését Esterházy Miklós nádor fia, I. Pál herceg 1699-ben és 1700-ban csináltatta.8 Cseklész A cseklészi kastélyt 1714-1722 között Esterházy József építtette. Az épületet állítólag Fischer von Erlach tervezte. A 18. század második felében Esterházy Ferenc főkancellár idejében Fellner Jakab átépítette. Az épületnek barokk alaprajza van díszudvarral. A kaput hasonlóan mint Pozsonyban, két griffmadár díszíti.9 A cseklészi Esterházy kastély 133
