Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Juraj Pekarovič és Rastislav Petrovič: Az Esterházy család építészeti emlékei Szlovákia területén
Juraj Pekarovic - Rastislav Petrovic A tallósi kastély légifelvétele és Tallós A pápai Esterházy kastély Nádor-termének falán a család tulajdonában lévő Esterházy kastélyokat ábrázoló képek vannak. Az egyiken a tallósi kastély látható. A festmény tanúsága szerint a kastély szinte változatlan állapotban áll napjainkig. A kastélyt gróf Esterházy Ferenc magyar királyi főkancellár építtette 1760-ban egy 17. századi reneszánsz kastély alapjaira. A legújabb kutatások (Bodnárné Jávor Éva) bizonyítják, hogy Franz Anton Pilgram volt az építész és nem Fellner Jakab és Tallher József.10 1763-ban a tallósi kastélyban nyílt meg az első magyar állami árvaház. Alapítólevelét Mária Terézia adta ki, miután Esterházy Ferenc a Tallóson levő kastélyát örökös alapítványként felajánlotta erre a célra. Az intézménybe eleinte csak főnemesek elárvult gyerekeit fogadták be. Az árvaházat 1780-ban áthelyezték Szencre. Az árvaház áthelyezésével egyidejűleg a tallósi kastélyba telepítették az 1772-ben Szencen létrehozott első országos fenyítőházat, melynek alapítója szintén Esterházy Ferenc volt. II. József döntése alapján a büntetőintézetet Szegedre költöztették. A fenyí- tőház elköltözése után a kastély lakatlanná vált. Tallherr neve csak 1783-ban tűnik fel, amikor az elhanyagolt épület felújításával bízták meg. 1820- tól a kastély a vadászati idényen kívül, tehát az év nagyobb részében lakatlan maradt. A kastély a 20. század elején újra visszanyerte eredeti funkcióját - ismét uradalmi székhely lett, miután 1910 körül kb. 1 évig restaurálták.11 134
