Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Strešňák Gábor: Az Esterházy család cseszneki ágának felvidéki birtokai
Az Esterházy család cseszneki ágának felvidéki birtokai a dokumentum rövid korabeli regesztája, amelyik „Galantay Urak és nemessek végezése"-ként említi.7 Ugyanakkor az Esterházyak is hasonló intézkedést tettek kastélyukat és javaikat illetően. A szintén december 6-án kiadott rendeletük tulajdonképpen az uradalmi instrukciók közé sorolható, bár ebben az esetben elsősorban a tiszttartóknak főleg védelmi és nem birtokigazgatási feladatait hangsúlyozta.8 Mint az már elhangzott, Galántán ebben az időszakban kettő, a leggyakrabban alsó és felső jelzővel említett kastély létezett. Jelen esetben azonban ennek a megkülönbözetésnek a hiányát tapasztalhatjuk. Mivel azonban az egyezséget két, cseszneki ágból származó Esterházy és a zólyomi ágat megalapító Pál fia, Esterházy Sándor írta alá, valószínűnek tartjuk, hogy az akkori felső, azaz a mai neogótikus kastélyról lehetett szó. Az utasítás megfogalmazása szerint azonban a kastély és javai négy birtokos között oszlottak meg. A negyedik birtokos akár Esterházy Sándor bátyja, Miklós is lehetett, hiszen ők 1688-ban osztozkodtak jussukon.9 A birtokosok részéről egy-egy tiszttartót bíztak meg a birtokrészek felügyeletével. Ők minden bizonnyal az egyes birtokrészeket igazgatták, viszont a védelmi feladatokat paritásos felügyeleti rendszer bevezetésével próbálták megoldani. Veszély esetén ugyanis ketten-ketten kötelesek voltak a kastélyban lakni, vagy a közelében tartózkodni. Az éjszakákat mindenképpen a kastélyban kellett tölteniük. A két páros hetente cserélődött. Békés időszakban szintén hetente cseréltek ugyanígy, de már egyenként, azaz egy tiszttartó havonta egy hetet „szolgált". A fokozott védelmi intézkedések részét alkotta, hogy az éppen szolgálatot tartó tiszttartóknak a hajdúkkal együtt jelen kellett lenniük a kastély kapuinak esti zárásakor, illetve reggeli nyitásakor és személyesen ellenőrizniük kellett, hogy minden rendben van-e. Különös gondot kellett fordítaniuk a puszta felőli kapura, amelyiket még sötétedés előtt be kellett záratniuk, de a többit sem volt szabad későig nyitva tartani. A hajdúknak legalább fél órával a zárás, illetve nyitás előtt dobszóval kellett jelt adni, hogy gyülekezzenek. Hogy a biztonsági intézkedések nagyobb nyomatékot kapjanak, kapuzárás közben Jézus és Mária nevét hangosan háromszor ki kellett ejteniük. Az utasítás befejező pontjai szerint a bővebben nem részletezett, csak öregnek emlegetett kapukat nappal is csukva és zár alatt kellett tartani. 117 Esterházy Miklós semptei uradalmának birtokai
