Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Strešňák Gábor: Az Esterházy család cseszneki ágának felvidéki birtokai
Strešňák Gábor AZ ESTERHAZY CSALAD CSESZNEKI AGANAK FELVIDÉKI BIRTOKAI A 18. SZÁZADBAN • szabad királyi város • mezőváros • falu o egyéb jelentős település A kastély további megerősítésére az éppen szolgálatos tiszttartóknak a falakon belül és kívül a hajdúkból őröket kellett a megfelelő helyeken szétállítaniuk és erre a célra - szintén egyheti szolgálati időtartamra - uraságuk jobbágyaiból két- két embert fegyveres őrszolgálatra kellett fogniuk. Ügyelniük kellett arra is, hogy a kastélyba betérőknek, szállást keresőknek vagy a városból idemeEsterházy Dániel és örökösének felvidéki birtokai a 17-18. században nekülteknek káruk ne származzon, viszont a kastély védelméből szükség esetén nekik is ki kellett venni a részüket. Veszedelem, riadó esetén a kastély területére marhát nem volt szabad behajtani, mivel az csak növelhette volna az olyankor természetes riadalmat és akár fejetlenséget is okozhatott volna. A hajdúk engedély nélkül nem távozhattak a kastélyból és a tiszttartóknak mindenben engedelmességgel tartoztak, akiknek viszont kerülniük kellett a hajdúk fölösleges megbízatásokban való ide-oda küldetését. Amennyiben a hajdúk a belső szolgálattól mégis engedelem nélkül távol maradtak, a városban csellengtek, esetleg az éjjelt a kastélyon kívül töltötték, három pálcaütésre, vagy egy forintnyi fizetésmegvonásra voltak büntethetők. A hajdúk fegyverzetének rendszeres ellenőrzése és a szükséges muníció mindenkori bebiztosítása szintén a tiszttartók feladata volt, akiknek tűzmegelőzési intézkedésekben is jeleskedniük kellett, hogy „... az tüztámadástól óják (óvják - megj.) az kastélyt A galántai kastély homlokzatán megörökített felirat 1633-ból 118
