Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
IV. A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIA ÉS A NÉPESSÉGTÖRTÉNET - A természetes népmozgalom
elrendelt népszámlálások, és annak 1786-1788 között készült két revíziója, c) az 1804-1848 között készített nem nemesek összeírásai (conscriptio ignobilium), d) az 1850/51-es illetve az 1857. évi osztrák népszámlálások, amelyeket azután 1869 decemberétől kezdve átlagosan tíz évente követnek a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálásai, e) speciális társadalmi csoportok rendszertelen időközönként, államilag elrendelt összeírásai (zsidók, cigányok, rendi, társadalmi csoportok, nemesek, egyházi személyek, csavargók, 1848-tól a választók adatai), f) állami adóösszeírások (1696, 1707, 1715, 1720, 1728, 1828. évi országos adóösszeírások).105 A népesség struktúrájára vonatkozó egyházi összeírások három legfontosabb csoportja a következő: 1. az egyházlátogatási jegyzőkönyvek (canonica visi- tatio), 2. a lélekösszeírások (status animarum vagy conscriptio animarum), 3. egyházi névtárak (schematizmusok).106 Az uradalmak által előállított speciális forrás az urbárium. E forrástípus elsősorban jogi és gazdasági célokból jött létre, de gyakran demográfiai adatokat is tartalmaz. A földesúri adóösszeírások és dézsmajegyzékek is részletességüktől függően használhatók demográfiai célra.107 A természetes népmozgalom A természetes népmozgalom esetében az állami kezdeményezésű népességösszeírások során a törvényhatóságok tisztviselőinek mind a lélekösszeírások, mind a nem nemesek összeírásaival párhuzamosan el kellett készíteniük a folyó évi népmozgalom összesítését. Eredményesebbnek mondhatók a közegészség- ügyi célból kezdeményezett népmozgalmi összeírások. Ezek többnyire halandósági, megbetegedési és járványadatokat tartalmaznak. Ilyenek az 1738-1739. évi pestis illetve az 1831-1873 közötti kolerajárványok feljegyzései, összeírásai.108 Az egyházi összeírások közül az egyházlátogatási jegyzőkönyvek109 és az egyházi névtárak egy része is közöl népmozgalmi adatokat. Az egyházlátogatási 105 Faragó Tamás: A történeti demográfiai kutatások főbb forrásai, 431. o. 106 Faragó Tamás: A történeti demográfiai kutatások főbb forrásai, 431-432. o. 107 Faragó Tamás: A történeti demográfiai kutatások főbb forrásai, 432. o. 108 Faragó Tamás: A történeti demográfiai kutatások főbb forrásai, 433. o. 109 Mária Terézia 1745. évi királyi pátense alapján rendelték el a canonica visitatiokat. A veszprémi püspökség fennhatósága alá tartozó területen 1745-1771 között több száz rovatolt népesség-összeírás maradt fenn. Püspöki utasításokban megfogalmazott szempontok szerint a plébánosok, illetve a foesperes-helyettesek készítették, és részint az egyházlátogatási jegyzőkönyvek köteteibe, részint külön listákon, bekötve a Veszprémi Érseki Levéltárban találhatók, lásd: Ördög Ferenc: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745— 1771), I. kötet, 6-13. o. 33
