Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
IV. A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIA ÉS A NÉPESSÉGTÖRTÉNET - A vándormozgalom, migráció - A családok és háztartások adatait rögzítő források
jegyzőkönyvek célja nem a népesség pontos számbavétele, hanem az egyház- községek helyzetének minden részletre kiteijedő, alapos megismerése volt.110 A legtöbb és legpontosabb adatot az anyakönyvek nyújtják, különösen a 18. század második felétől kezdve. Az adatok pontossága és mennyisége településenként változott. Ez az adatgyűjtés egyre részletesebb és pontosabb lett az évek folyamán. A keresztelési, házassági és halotti anyakönyvek adatai nemcsak családtörténeti kutatások szempontjából nagyon fontosak, hanem történeti demográfiai szempontok alapján is. A közösség, társadalom összetételére, kormegoszlására, születési, halálozási mutatóira is fontos adatokat tartalmaznak. A részletes családi összesítések készítésével a népmozgalmi események folyamatossága követhető végig, nagyon jól kiegészítve az összeírások adataival.111 Az anyakönyvezés jelentősége és fontossága a 19. században még tovább nőtt. 1828-ban elrendelték a másodpéldányok készítését, 1895-től pedig állami anyakönyvezést vezettek be.112 A vándormozgalom, migráció A törvényhatóságok között önálló népmozgalmi adatgyűjtésekkel csak a városok esetében találkozunk. A megyék mindössze az állami összeírásokhoz szükséges adatokat plébániáktól illetve községi jegyzőktől bekérték és összesítették. A migrációra vonatkozó források túlnyomórészt állami összeírások, de készültek időközönként külön összeírások a bevándorolt kézművesekről, iparosokról, idegen állampolgárokról is. A 18. század folyamán végrehajtott telepítésekről mind az állami szervek, mind a helyi törvényhatóságok, mind az érintett uradalmak készítettek j egyzékeket.113 A családok és háztartások adatait rögzítő források A család- és háztartás-demográfia elsősorban olyan összeírásokra tud támaszkodni, ahol az egy házban, háztartásban vagy lakásban élők, egymással rokoni kapcsolatban állók adatait rögzítik. Ilyen összeírások voltak a 18. században a lélekösszeírások, amelyben a teljes népességet név és állapot feltüntetésével együtt csoportonként jegyezték fel az összeírok. Ezeket gyakran egyházi szervek készítették, ahol a személyek neve, életkora, a háztartásban 110 Dávid Zoltán: A családok nagysága és összetétele a veszprémi püspökség területén 1747- 1748, 3-4. o. 111 Dávid Zoltán: A családok nagysága és összetétele a veszprémi püspökség területén 1747- 1748, 3. o. 112 Faragó Tamás: A történeti demográfiai kutatások főbb forrásai, 433^434. o. 113 Faragó Tamás: A történeti demográfiai kutatások főbb forrásai, 434-35. o. 34
