Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)

I. Veszprém történelmi, társadalmi és jogi helyzete a 18. század első felében - Esterházy Imre püspök jelentősége a város életében - A város jogi helyzete

Esterházy Imre püspök jelentősége a város életében

Esterházy Imre veszprémi püspök nevéhez fűződik a székesegyház teljes megújítása 1723-ban, amelynek során a középkori épületet a fennmaradt romos épületrészek felhasználásával barokk templommá építették át, mindössze az altemplom maradt meg gótikus stílusban.9 1723. július 30-án a püspök-főispán által és a káptalan egyetértésével kiadott Esterházy-féle kontraktus - valójában egy kiváltságlevél - szabályozta a veszprémi nemesek és a szabadosoknak nevezett polgárok jogait és kötelezettségeit. A város a főbíróját a földesúri tisztek jelenlétében, de szabadon választhatta. A földesúri teher és adózás alól mentességet kaptak, de évi egy összegben meghatározott pénzt - a nemesek 12, a polgárok 18 forintot - fizettek a földesúr jogainak elismeréseként. A nemesek és városiak bormérési jogát négy hónapban állapították meg. A piaci és vásári jövedelmek fele a várost, fele az uraságot illette. A házak eladásához, vételéhez, idegenek beköltözéséhez földesúri engedélyre volt szükség.10

1725-ben Esterházy Imre a püspöki telken lakó birtokos nemesek számára kiadott kiváltságlevélben elismerte nemesi előjogaikat, és ezzel megkülönböztette őket a polgárságtól. A veszprémi nemesek felett a püspök-főispán vagy az általa kinevezett nemesek ítélkezhettek. A kiváltságlevél kiadása következtében Veszprém önkormányzata szétvált, 1725-től 1849-ig külön polgári és nemesi önkormányzat működött a városban.11

A város jogi helyzete

A város jogi helyzetének alakulása a földesurakkal szemben a 18. században hosszú pereskedések tárgya volt. Mária Terézia 1741. március 22-én a káptalannak három országos vásárt engedélyezett a Tizenháromváros területén.12 Az első, Bálint-napi vásáron 1742-ben Torma István városbíró és a nemesség részéről Csonka János megakadályozta a kereskedőket áruik kirakásában. A káptalan a vármegyéhez fordult jogorvoslatért. A megyegyülés március 8-án a panaszos ügy megvizsgálását rendelte el. A vásárügyet a veszprémiek ürügyként használták arra, hogy a püspök és a káptalan földesúri joghatósága

9 Korompay György: Veszprém, 47. o., v.ö.: Jámbor Tamás: A Szent Mihály plébánia vázlatos története és a székesegyház „consecratio"-jának eseményei, In: Karlinszky Balázs-Varga Tibor László (szerk.): Aedes jubilat, 11-27.

10 Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései, 399^102. o.

11 Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Veszprém város története a kezdetektől napjainkig, 92. o.

12 A Tizenháromváros területe a káptalanhoz tartozott. A káptalani városrészben Bálint-napi (febr. 14.), Flórián-napi (máj. 4.) és Máté-napi (szept. 21.) vásárokat, a püspöki városrészben pedig Vízkereszt-napi (jan. 6.), Gergely-napi (márc. 12.), Lőrinc-napi (aug. 10.) és Miklós-napi (dec. 6.) vásárokat tartották, lásd: VeML, IV.l.b 2666/1847.

9