Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
I. Veszprém történelmi, társadalmi és jogi helyzete a 18. század első felében - Veszprém város 1748. évi urbáriuma
alól megszabaduljanak. A káptalan a Helytartótanácshoz folyamodott, hogy jogorvoslatot szerezzen a városiakkal szemben. A Helytartótanács 1744. január 7- én utasította a városi tanácsot, hogy a veszprémieket a püspök és a káptalan joghatósága alá rendelje és megerősítse. A veszprémiek ellenálltak, és nem engedelmeskedtek. Biró Márton nagyprépost és kanonok február 15-én Pozsonyba ment, hogy a helyzetet tisztázza. Mária Terézia a vitás ügy kivizsgálására gróf Nádasdy Boldizsár kamarást és Biró István királyi táblai ülnököt 1746 szeptemberében küldte ki, hogy az urasági szolgálmányokról a felek között kölcsönös megegyezést éljenek el. A nagyprépostból 1745. március 18-án megyéspüspökké lett Biró Márton nem engedett, és a városiak is ellenálltak, sőt a káptalannal is összetűzésbe került a püspök a Tizenháromváros miatt.11 Mária Terézia 1748-ban új urbárium kiadását rendelte el, hogy a kialakult feszült állapotnak véget vessen.13 14 1746-ban indult meg a város részéről a szabad királyi városi rang elismeréséért folytatott mozgalom. Ez a kérés 1764-ben is előkerült, de sikert nem értek el. A város bírája 1785. május 28-án jelentette, hogy a vármegyei alispán értesítése szerint II. József uralkodó elutasította a szabad királyi városi rangért benyújtott kérvényt. A püspök, a káptalan és a városi nemesség ellenezték ezt a kérelmet, a vármegye pedig az ellenzékhez csatlakozott véleményével.15 Veszprém város 1748. évi urbáriuma Padányi Biró Márton püspök idejében 1748-ban a vármegye által kidolgozott és a királyi kúria által súlyosbított urbárium alá vetették a várost.16 A városiakat robotolásra és cenzus fizetésére kötelezték, amelyet évi két részletben Szent György és Szent Mihály napjáig voltak kötelesek megfizetni. Az összesen évi 700 forintos cenzusból 400 forint a püspököt, 300 forint a káptalant illette. A bíró jelölésének és megerősítésének joga a földesurat illette, a választás a városi közösségnél maradt. A vásárok, mészárszékek, a sör- és pálinkamérés haszna az uraságé lett. A görögök, zsidók, mészárosok, kocsmárosok és a sörfőzés az uraság joghatósága alá került.17 Ezt követően a város úrbéri pert indított a földesurai ellen, amely az urbárium megerősítésével végződött 1771-ben.18 13 A káptalan tovább pereskedik Dubniczai István kanonok útján, míg 1749-ben a püspökkel ki nem egyezik. A következő évben újra kitör a pereskedés a püspök és a káptalan között, amely még éveken át folytatódik. 14 Lukcsics József: Veszprém város újkori története, In: Veszprém múltja és jelene, 61-62. o. 15 Lukcsics József: Veszprém város újkori története, In: Veszprém múltja és jelene, 63. o. 16 Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Veszprém város története a kezdetektől napjainkig, 92. o. 17 Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései, 403-404. o. 18 Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Veszprém város története a kezdetektől napjainkig, 92. o. 10
