Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
II. A VÁROS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, KIÉPÜLÉSE, TÁRSADALMA - A városrészek fejlődése, kiépülése
II. A VÁROS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, KIÉPÜLÉSE, TÁRSADALMA A városrészek fejlődése, kiépülése19 A város központja a vár és közvetlen környéke volt évszázadokon keresztül. A 18. század első felétől a város terjeszkedni kezdett, és új városnegyedek épültek ki, illetve a régi városrészek épültek tovább, mint a temetőhegyi városrész is, ahol németek laktak. Ezt a városrészt a Zsigmond király alatt Lengyel- országnak elzálogosított 13 szepesi város emlékezetére nevezték Tizenháromvárosnak. Ez a városrész eredetileg a középkori Szent Tamásfalvához tartozhatott. A Tizenháromváros északi fekvésével ellentétben Veszprém fejlődésének súlypontja a 18. században délre tolódott. Friedrich Bernhardt Werner 1730 körül készített rézmetszete ezt a súlypont-áthelyeződést mutatja, amely a várost nyugat felől ábrázolja.20 A várat ez a kép már nem romos állapotban mutatja, a vártól délre pedig terjedelmes városrész látszik. A székesegyház az Esterházy-féle átépítéses helyreállítás első fennmaradt ábrázolása, vele szemben található a ferences templom, amely 1723-1730 között épült. A vár előterében a Hosszú-völgy földszintes házai közül kiemelkedő 1724-ben épült Szent Anna templom látható. A kép jobb oldalán az előváros látható, amely magában foglalja a piacteret és a környező utcákat.21 A város fejlődését elsősorban a területi növekedés jellemezte. Bezárult a vár körül a városrészek gyűrűje. Az új piac környéki városrész összenőtt a Buhim- völgyi középkori Szent Iván városrész maradványaival. A település kiépült a Cserhát városrész irányába, amelynek helyén még a török időkben is erdő állt. Kiépült a Palota felé vezető út, amely 1740-ben Vásárállás utca néven szerepelt. Vásárok alkalmával a Vásárállás utca és déli környezete, a Vásárállás a kocsik felállásának szokásos helyévé vált. Utoljára, a század végén, déli irányban épült össze a középkori Koma-kút téri település a Piac tér környezetével, és beépült a Jeruzsálemhegy, ahol 1783-ban az itt élő református lakosságnak külön temetője is lett.22 19 Térképvázlat Veszprém város történetének tanulmányozásához (szerk. Somfai Balázs), Veszprém, 2009, Melléklet 10. ábra 20 Melléklet 9. ábra 21 Korompay György: Veszprém, 48. o. 22 Korompay György: Veszprém, 50-51. o. 11
