Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
II. A VÁROS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, KIÉPÜLÉSE, TÁRSADALMA - A veszprémi vár a 18. század első felében - A város korabeli leírása, földrajzi sajátosságai
A veszprémi vár a 18. század első felében A 18. század közepe lényeges változást hozott a veszprémi vár topográfiájában. Esterházy püspök utóda, Acsády Adám, miután befejezte a székes- egyház építését, új püspöki palotát építtetett 1733-ban a belső várkapu oldala mellett. A belső várkapu tetején három toronyszerű felépítmény állt.23 Az új püspöki palota emeleti nagytermében megyei és egyéb gyűléseket tartottak, mellette egy kisebb helyiség pedig a megyei levéltáré volt. Földszintjét Biró Márton püspök a kispapoknak rendezte be. Acsády és Biró Márton idejében a belső várat elválasztó kapu- és falmaradványokat elbontották. A végvári korszakban a várat a kisebb házegységek és szűk sikátorok jellemezték, a barokk kor házépítkezései során jellegzetes változások következtek be. Eltűntek a külső vár keleti területére régebben jellemző zsákutcák, és a belső vár kettős házsorai a nyugati oldalon, valamint megszűntek az elaprózott kis telkek, kisebb házak. A megüresedett helyeken az új kanonoki házak, egyházi épületek, közintézmények és magánházak épültek fel. Széles homlokzatú emeletes házakat, a vár falára vagy újabb támfalakra támaszkodó kisebb udvarokat, fuggőkerteket építtettek.24 A város korabeli leírása, földrajzi sajátosságai Bél Mátyástól, a magyar történetírás, földrajz és statisztika kiemelkedő személyétől kapunk az 1700-as évek első évtizedeiből Veszprémről értékes leírást a Veszprém vármegye leírása című művéből,25 amelyben a következőképpen ír a városról. „Körülöleli mindenfelől utcákkal az ugyanazon nevű várat részben a lejtőkön déli irányban, részben völgyekbe zárva. Ezek közül az egyik dél felé halad és egy utcát foglal magába, amelyet Horgos utcának nevez a nép, s azt mélyről emelkedőn át, fent a mezőkre bocsátja ki. A másik völgy az előbbiből sokkal mélyebben indul ki a vár alatt és benne egy hosszú utcát - Hosszú utca - a lejtős déli oldalról nyugati irányba visz el, mígnem ugyanott kettéoszolva ismét dél felé kanyarítja egyik ágát, melyet a lakosok a törökök által megölt keresztények csontjairól Fejesvölgynek neveznek; a másik ágát észak felé hajlítja vissza, ezt az oklevelek Veszprémi völgynek, a lakosok Temetővölgynek nevezik az oldalán elterülő temetőről. Ennek a völgynek mindkét részét mondják Apácavölgynek is, a domonkos apácanővérek kolostoráról, ahol IV. Béla király lánya, Margit élte gyerekkorát. Szent Benedek 23 A kapu sajátos kialakítása azért is érdekes, mert később a megye címerébe is bekerült az ábrázolása. 24 Korompay György: Veszprém, 49-50. o. 25 Bél Mátyás „Veszprém vármegye leírása” című munkájával 1735 második felében készült el, majd a vármegyének küldte el véleményezésre. A vármegye véleményezte a munkát, majd felküldte 1736-ban a Helytartótanácsnak. 12
