Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Márkusné Vörös Hajnalka: Veszprém és a kézműves ipar-történeti kutatások
Márkusné Vörös Hajnalka Veszprém és a kézművesipar-történeti kutatások (Előszó) V eszprém városának megkülönböztetett helye van a magyarországi kézművesipar-történeti kutatások történetében. Nemcsak azért, mert az 1970-es évektől kezdődően számos nagy sikerű hazai és nemzetközi szimpóziumnak adott helyet,1 öregbítve mind a szervezők, mind pedig az itt élő polgárok vendégszeretetét. Ahogy erre korábban már Nagybákay Péter (1921- 2002) és Éri István (1929-2009) is rámutatott, a királynők városában egyáltalán nem előzmények nélküli a kézművesség múltja, írásos és tárgyi emlékei iránti érdeklődés.1 2 Azt nem tudjuk pontosan, hogy mikor került be az első céhtárgy a veszprémi múzeum gyűjteményébe, s vajon mi lehetett az. Az azonban biztos, hogy 1903- ban a Veszprém vármegyei Múzeum Egylet állapotáról szóló jelentésében Paur Ödön már arról tudósított, hogy a csizmadia ipartársulat jóvoltából a régiségtár- egyebek mellett - a csizmadia céh Ferdinánd császár által adományozott privilégiumlevelével gazdagodott. Figyelemre méltó, hogy a múzeumi tárgy gyarapítás érdekében az az idő tájt kibocsátott és a megye községeibe szétküldött kérdőív IX. pontja többek között arra is rákérdezett, hogy van-e céhláda a településen? A múzeum agilis munkatársa, majd Laczkó Dezső 1932-ben bekövetkezett halála után az igazgatói teendőket is ellátó Rhé Gyula3 (1871-1936) ugyancsak a szívén viselte a kézmüvesipar kallódó emlékeinek az összegyűjtését. A Veszprémi Hírlap hasábjait is felhasználta arra, hogy felhívja ezekre az értékekre a város és a megye közönségének figyelmét. Ebbéli törekvése eredményes volt. Az ^SOSE évi jelentés már arról adhatott számot, hogy „különböző céhemlékek" kerültek a múzeum állományába.4 Neki köszönhető az is, hogy az utolsó veszprémi csutorásmester teljes műhelyfelszerelése és berendezése a múzeumé lett. 1 Pl. Dóka, 1998., 2002., Nagybákay, 1973., 1983., 1984., 1985., 1989., 1994., Szulovszky, 2001. 2-42., Szulovszky, 2002b.171-195. - E tanácskozások szakmai elismertségét mutatja, hogy az V. belföldi, vagyis magyar tematikájú szimpózium előadásaiból válogatást jelentetett meg egy bochu- mi könyvkiadó. Ld.: Elkar, 1989. 2 Nagybákay, 1994. 508-509., Éri, 2002. 9-10. ’Bodó-Viga, 2002. 743-744. 4Nagybákay, 1994. 508. 5
