Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Czetz Balázs: Egy utópia története
Czetz Balázs Egy utópia története A bodajki „bányászváros” és a balinkai mintabánya az első ötéves terv idején S zénbányászat, bányászváros, bányász, a 21. század emberének lassan már idegenül csengő, a távoli múltat idéző kifejezések. Napjainkban Magyar- országon az energiahordozók közül a szénnek jut a legkisebb szerep; ipari és lakossági felhasználása évről évre csökken, így bányászata is jelentősen visszaszorult.1 Ennek a folyamatnak az ellentéte zajlott le a második világháború után. A növekvő nehézipari beruházások természetes velejárója volt az energiaigény. A legelteijedtebb és legolcsóbban beszerezhető energiaforrásnak a szén bizonyult, így a bányászat hihetetlen mértékű fejlődésnek indult.* 2 Magyarországon a hatvanas években 41 bánya működött, ötvenezer bányász évente 30 millió tonna szenet termelt. Az új bányák mellett felépültek a dolgozók lakhatását biztosító ún. szocialista városok; így például többek között Várpalota, Ajka, Komló is ezeknek a folyamatoknak köszönheti létét.3 Az úgynevezett „csinált városok” nevét még hosszasan lehetne sorolni, ugyanakkor az is mindenki számára ismert, hogy a bányászat és az ipar megszűnése óta milyen társadalmi feszültségek jelentkeztek ezeken a településeken.4 Az országban azonban számos olyan település is van, ahol már a kezdeti időkben meghiúsult a várossá válás lehetősége. A rosszul kiválasztott helyszín, az 'A Márkushegyi Bányaüzem jelenleg hazánk egyetlen működő mélyművelésű szénbányája, amely 1981. április 1-jén kezdte meg a működését. A bánya és a hozzá tartozó erőmű bezárása és az ott dolgozó mintegy 1200-1300 fő elbocsátása már eldöntött tény, csak annak pontos ideje nem ismert. Sajtóhírek szerint 2012-ig működhet a bánya, és 2014-ig a Vértesi Erőmű. Ezt követően nem lesz többet működő mélyművelésű szénbánya Magyarországon. 2 Ebben a fejlődésben közrejátszott az is, hogy a trianoni döntések következtében az ország szénvagyonának és bányáinak jelentős részét elvesztette, így a növekvő energiaigény miatt új, addig még nem kutatott széntelepek megnyitására került sor. 3 Lásd: Germuska, 2004. 4 A mélyművelésű bányák bezárásáról és a környezetükre gyakorolt hatásukról lásd: Szegénysor a bánya helyén. Nincs kilábalás az egykor a szén felszínre hozatalából élő településeken (letöltés ideje 2011-02-16). http://www.nol.hu/belfold/20100526-szegenysor_a banya helyen. 343
