Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Czetz Balázs: Egy utópia története
Czetz Balázs időközben megváltozott politikai, gazdasági törekvések számtalan buktatót tartogattak. A Fejér megyei Bodajk község életében is volt egy rövid szakasz, amikor az országos politika olyan szerepet szánt neki, amelyre alapvetően nem volt alkalmas. A szomszédságában, Balinkán nyitott bányaüzem mellett a politikai döntéshozók egy bányászvárost is szándékoztak alapítani.5 A központi akarat erre a célra Bodajkot jelölte ki. A település Fejér megye északnyugati területén helyezkedik el. Itt, a Bakonyt a Vértestől elválasztó Móri-árok határán, Székesfehérvártól 22 kilométerre működött 1951 és 2003 között, a megye egyik szénbányája: a Balinkai bánya. A bánya története 1948-ban kezdődött, amikor a szomszédos kisgyóni bánya éves jelentésében arról tájékoztatott, hogy a bánya szénvagyona előreláthatólag 1954- re „lefogy”.6 7 Ekkor már ismert volt az a tény, hogy a kisgyóni szénterület Balinka irányába folytatódik, így kézenfekvőnek tűnt ezen a szénvagyonon egy új bánya megnyitása. 1949-ben az Országos Tervhivatal elnöke rendeletet adott ki, hogy a magyar szénbányászatnak az egyik üzemét a korszerű gépesítés minden, a hazai bányászatban alkalmazható jövesztő, szállító és egyéb mechanizmusaival kell felszerelni. Ezt követően a Nehézipari Minisztérium a közép-dunántúli eocén szénterületen nyitandó teljesen új bányaüzem mechanizálását határozta el azzal, hogy az új üzem egyben mintabánya is legyen. Mintabányaként feladatul szabták, hogy minden a bányákban alkalmazható újítást kísérletezzenek és próbáljanak ki, majd segítsék az ország más bányáiban az új módszerek elterjedését. 1949. november 2-án a tervhivatal szénbányászati előadója a helyszínen (Balinka és Bakonycsenye határában) ismertette a kiszállt szakbizottság előtt az új üzemmel kapcsolatos koncepciót. A célok nagyratörőek voltak: „A teljes gépesítés megvalósításával az üzemnek rövid idő alatt mintaszerűen kell kifejlődni, hogy az 1951. év első felében a napi széntermelése a 2000 tonnát elérje, s a további időszakban ezt a termelést állandóan biztosítani tudja”.1 Az előkészítés és az építkezés nem haladt zökkenőmentesen. A korszakra oly jellemző módon irreális, teljesíthetetlen határidőket tűztek ki. A tervek elkészítésére csupán egy hónapot adtak, ezt követően kellett a költségvetést összeállítani és azt jóváhagyásra Vas Zoltánnak bemutatni. A Balinkai Mintabánya tervei 1949. december 21-éré készültek el. Az első elképzelések szerint a bánya 1950 júliusában már megkezdte volna a termelést. Az akkori állapotok érzékeltetésére álljon itt az MDP Fejér Megyei Pártbizottsága által a MDP KV Párt és Tömegszervezeti Osztályának 1950. november 17-én kelt merész hangú leveléből egy részlet. 5 Részletesen lásd: Czetz, 2007. 6 Ez egy téves prognózisnak bizonyult olyannyira, hogy a bánya még az 1970-es években is termelt. 1962-ben a csúcsidőszakban egy év alatt 850 ezer tonna szenet hoztak a felszínre. Pera, 1976. 107; Pera, 1970. 28. sz. melléklet. 7Benke, 1996. 156. 344
