Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Szüts István Gergely: „Az üzem vállalattörténete?”
,Az ÜZEM VÁLLALATTÖRTÉNETE?” annak gyakori hiánya miatt máig rendezetlennek számít. Mivel ezeknél a vállalatoknál és üzemeknél az irattárazásra és iktatásra viszonylag kevés figyelmet fordítottak, ezért a kutatónak ma szinte végig kell lapoznia szinte a teljes fondot, hogy néhány alapvető információhoz hozzájuthasson. Mindez valószínűleg riasztólag hathat a kutatók számára, ám ha mégis rászánja magát erre a vállalkozásra valaki, előtte érdemes az NDK kutatások felé kitekintenie. Németország számos egyetemén külön kutatócsoportok alakultak egy-egy, általában az állam vagy az egyes tartományok szempontjából jelentősebb vállalat történetének vizsgálatára. Hanák Péter idézett művében külön kitért arra kérdésre, hogy egy-egy termelési egység története legalább négy szaktudomány, műszaki, közgazdasági, szociológiai és történettudományi határán mozog, ezért különösen nehéz annak komplex vizsgálata.8 A kérdés alapvetően tehát az, hogy a multidiszciplináris kutatáshoz elegendő egy személy vagy célszerűbb kutató- csoportokban gondolkodni. Németországban az intézményes vállalattörténeti kutatások ez utóbbi megközelítés szerint szerveződnek, példa erre az egykori Karl- Marx Stadt (Chemnitz) egyetemén, 2008 augusztusában indult vállalattörténeti projekt is.9 A chemnitzi egyetem történelmi intézete több éves komplex kutatómunkával igyekszik feltárni és megismerni türingiai Wismut AG közelmúltját. Az 1947-ben szovjet irányítással alapított részvénytársaságot, az 1960-as évekre hatalmas áldozatok árán a föld harmadik legnagyobb uránbányájává fejlesztették. A Wismut történetéről több összefoglaló munka is megjelent, ám ez az első, amely a szovjet-német vállalat működési mechanizmusaira és mindennapjaira is kíváncsi.10 11 A munkában résztvevők többek között a vállalat szociálpolitikájával, a női munkások helyzetével, a politika a termelés és a humán munkaerő kapcsolataival foglalkoznak. Az írott mellett vizuális forrásokat (plakátokat, propaganda filmeket, filmhíradókat, családi felvételeket) valamint az oral history módszerét is alkalmazzák. A kutatás tehát nem az egykori üzemtörténeti szemlélet szerint közelít, azaz nem a makroszinthez igazodik és keres ahhoz igazolásokat, hanem a vállalatra, mint egy bonyolult egységre tekint. Olyan kérdések mentén próbálják annak működését megismerni, mint például a termelés és a munkamorál kapcsolata vagy a munkáséletmód és asszimiláció/disszimiláció illetve a vállalat és a háttér település kontaktusa. Az egyik legfrissebb résztanulmány például a bánya és a bányászok mindennapjait illetve a vállalat szociálpolitikáját az állambiztonság és a helyi káderek működése alapján vizsgálja." A stratégiai fontosságú uránbánya ugyanis kiemelt helyszíne volt az állambiztonságnak, a termelési s Hanák, 1979. 58. 9 http://www.tu-chemnitz.de/phil/geschichte/wsg/projekte_wismut.html 10 A legteljesebb és módszertanilag a legmegalapozottabb munkák: Karlsch, 2008.; Karlsch- Zbynek, 2002. 11 Schütterle, 2010. 339
