Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Szüts István Gergely: „Az üzem vállalattörténete?”
Szüts István Gergely helyek és kutatók ugyan számos résztanulmányt publikáltak ám ennek ellenére kijelenthető, hogy az elmúlt 20 esztendőben alig történtek komoly és komplex vállalattörténeti kutatások.7 Vállalattörténet A korabeli üzemtörténeti korpuszokat olvasva a politikai és ideológiai okokon kívül más magyarázatot nem találunk az üzemtörténet és a vállalattörténet megkülönböztetésére. E meglehetősen egyszerű és sematikus gondolatmenet alapján a vállalattörténet a tőkés rendszerekkel és a kapitalista termeléssel, míg az üzemtörténet a népet jelképező gyárral és üzemekkel foglalkozik. Talán a német Unternehmengeschichte és az angolszász Business History mintájára illetve azokkal szemben létezhetett az üzemtörténet, mindenesetre tény, hogy nemcsak szemléletében és irányultságában, hanem módszertanában is eltért tőlük. Érdekes maga a szóhasználat is, - bár ennek, mint tudjuk politikai okai is voltak-, az 1945 utáni szövegekben a termelési egységeket üzemeknek vagy gyáraknak nevezték, az előbbi évtizedek esetében pedig egységesen a vállalat kifejezést használták. 1989-et követően a tudományos diskurzusból is szinte teljesen kikopott az üzemtörténet kifejezés és helyette a vállalattörténet vált hivatalossá. Ahogy a bevezetőben már említettük a szocialista iparvállalatok komplex történeti kutatásai máig nem kezdődtek el, pedig más országokban ez már közel húsz éves múltra tekint vissza. Gondolunk is elsősorban Németországra, ahol az NDK kutatások hangsúlyosan jelen vannak a történettudományban. 1989 óta ugyanis az egykori Kelet-Németország gazdaság- társadalom- és politika történetét igyekeznek szisztematikusan és nyíltan feltárni, emiatt természetes, hogy az ipari vállalattörténeti kutatások is előrébb tartanak nálunk. Mindenekelőtt módszertani szempontból érdemes a német példákra figyelni, hiszen ott a korábbi vertikális, tőkés és munkás kapcsolatából kiinduló prekoncepciós megközelítés helyett a vállalatra, mint gazdasági és társadalmi szerkezetre tekintenek. Egy vállalat ugyanis nemcsak financiális mechanizmusok és gazdasági makrohatások alapján működik, hanem működésére hatással van többek között az állam, a jogrend, a kultúra és természetesen a lokális társadalom is. A vállalat tehát nem egy önmagában létező konstrukció, hanem az értelem egy lenyomata, azaz a kultúra szerves része is. Ahogy említettük a hazai levéltárakba viszonylag nagy számban kerültek be iratok, ám ezek többsége a gazdasági szervekre jellemző irattárazása vagy éppen 7 Az államosítás után is működő, nagy múltú vállalatokkal kapcsolatban az utóbbi években több hasznos, elsősorban társadalomtörténeti tanulmány is napvilágot látott. Csak két példa: Kiss, 2007.; Tóth, 2007. 338
