Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Szüts István Gergely: „Az üzem vállalattörténete?”
„Az ÜZEM VÁLLALATTÖRTÉNETE?’ (ön) igazolására szolgáló üzemtörténet nem is lehetett volna alkalmas a nyugateurópai értelemben vett vállalattörténet komplex szemléletmódjára. Az üzemtörténet talaj vesztésével egy időben ugyan megtörtént a vállalattörténet rehabilitációja, ám ez utóbbi az elmúlt két évtizedben csak kevéssé fordult az 1945 utáni korszak felé. Ennek természetesen számos oka lehetett, ezek közül talán egyik a szocialista időszak máig rendkívül sematikus, elsősorban emocionális alapú megítélése. Mindez össztársadalmi jelenség is egyben, hiszen ezekhez az évtizedekhez alapvetően háromféleképpen közelítünk vagy nosztalgiával és némi lesajnálással vagy teljes elutasítással és megbélyegzéssel illetve hatalmas közönnyel. Ezeken kívül ok lehet a már említett és máig akut problémának számító módszertani hiányosság. Minden bizonnyal ez is az egyik alapja annak, hogy a levéltárakba bekerült jelentős mennyiségű vállalati iratanyagok feldolgozása és kutatása továbbra is várat magára. Kétségtelen, hogy a gazdasági szervek sajátságos irattárazása miatt olyan egyedi forrás típusok állhatnának rendelkezésünkre, amelyek megszólaltatásához jól kidolgozott módszerekre lenne szükség. Ennek hiányában ma is napvilágot látnak olyan könyvek, kötetetek, amelyek egy-egy vállalat történetével foglalkoznak, ám ezek szinte kivétel nélkül leíró jelleggel, vertikálisan közelítenek a vélt problémákhoz. A rendszerváltás óta illetve a korábban született munkák annyiban hasonlóak, hogy mindkét esetben „megrendelésre készülnek”, így érthető, ha elsősorban a dicső múltnak próbálnak emlékeket állítani. Míg korábban a politika, manapság maga a vállalat támogatja múltjának feltárását. Ezekből a jubileumi, összefoglaló munkákból a megrendelő presztízse és üzleti érdekei miatt gyakorta kimaradnak a kényes részek. Mivel a vállalatok legtöbbször házon belül intézik el az emlékezés kérdését, ezért meglehetősen nehéz nyomon követni az újonnan megjelenő kiadványokat. Kijelenthetjük tehát, hogy ma megjelenő könyvek többsége a politikai tehertől való „felszabaduláson” túl módszertani szempontból szinte semmit sem változott. Az egyes vállalatok, amúgy szerénynek számító belső feltáró munkáján kívül alig zajlanak kutatások. A Veszprém Megyei Levéltárban például az elmúlt két évben az átlagos évi 370^400 kutató közül mindössze öten foglalkoztak gazdaságtörténettel, közülük pedig csak ketten vállalattörténettel.5 Nem jobb a helyzet a felsőoktatás területén sem, hiszen például a Miskolci Egyetem végzett történész hallgatók közül mindössze egy hallgató foglakozott, igaz érintőlegesen valamelyik szocialista vállalat történetével.6 A történet- és társadalomtudományi mű5 A Veszprém Megyei Levéltárba 2008-ban 377, egy évvel később 383 új kutatót regisztráltak. A kutatási esetek száma egy év alatt 1247-ről 1847-re nőtt. E nagyszámú kutatói igényt figyelembe véve valóban elhanyagolható azok száma, akik gazdaságtörténettel vagy netán vállalattörténettel foglalkoznának. 6 1996 és 2004 között végzett 512 hallgató közül egy személy témája, ha csak érintőlegesen is, de vállalattörténeti munkának tekinthető, forrás: http://www.uni-miskolc.hu/~btmtt/szakdolgozatok . htm letöltés: 2010. augusztus 17. 337
