Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Knézy Judit: Egy mezőváros céhes iratai
Egy mezőváros céhes iratai 4. Céhekről szóló iratfajták a Somogy Megyei Levéltárban Valentényi Gáspár 1909-ben kiadott Somogyi céhekről szóló könyvében nem írt csurgói céhdokumentumokról. Az 1976-ban megjelent kézműves céhek katasztere19 sem említette azt a céhanyagot, amelyet jelenleg már lehet a Somogyi Megyei Levéltárban kutatni, innen egyedül egy szegődtetési könyvet jelzett 1863-77 közötti időből. A Somogy Megyei Levéltárban külön tárolják a testületek és a céhek anyagát. Több somogyi szerző Valentényi adatait idézi csak.20 Az elmúlt évtizedben más iratokat is faggattak a szerzők a céheket illetően, pl. 1. a. A Somogy vármegyei, járási, községi, mezővárosi különféle összeírásokat, és az országos összeírások adatait, b. A kis- és közgyűlési jegyzőkönyveket c. A vármegyei limitációkat és vásári, piaci helypénzjegyzékeket pl. a városszabadalmi levelekben. Ezek adatai mutatják, milyen mesterek fordultak meg a sokadalmakban. Szili Ferenc vizsgálatai nyomán kiemelte a somogyi vásárok, piacok kapcsán, hogy a céhek panaszolták a mesterségesen leszorított árakat, a nyersanyag beszerzési gondokat, a vásári, piaci konkurensekkel kapcsolatos vitákat, összeütközéseket, hatalmaskodásokat.21 A katonaállítási iratok is foglalkoztak kézművesekkel. 5. Nagyatád és Csurgó céhes kézműveseinek helyzete Gözsy Zoltán Nagyatád eltűnt vagy megsemmisült céhes iratanyagának hiányában a közvetett forrásokhoz fordult. A Czindery család földesúri összeírásait, számadásait vizsgálta és emellett a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyveket is.22 Nagyatád és a közeli Csurgó céhes iparosainak helyzetében előfordulnak hasonlóságok, de különbözőségek is. Kapcsolatok bőséggel alakultak e helységek kézművesei között. Az iparosok vándoroltak egyik helységből a másikba. Nagyatád országos vásárai, (1744-től évente kettő, 1773-től évente öt), piacai még előbb váltak fontossá a környék köznépének életében, mint a csurgóiaké. A 18. század eleji horvát betelepülőkkel érkeztek nagyobb számban ide horvát iparosok is. Később az uradalom telepített Atádra magyar contraktualista jobbágyokat és német iparosokat is. A vásároknak köszönhetően 1753-ban már szép számmal voltak itt kézművesek - tűnik ki a Czindery uradalom összeírásából.23 Ugyancsak az uradalom kiadásainak számbavételei tartalmazzák részben a helyi mesterek nevét, az uradalomnak eladott áruikat a vásárlási értékükkel. De pénzbeli tar19 Éri, 1974-75. 132. idéz egy takács bizonyságlevelet, 1838-ból, tímár pecsétnyomót 1810-ból mindkettőt a keszthelyi Balatoni Múzeumból, varga pecsétnyomót és lenyomatát a Rippl-Rónai Múzeumból 1810-ből. 20 Kiss, 1962. 82. Kanyar, 1967. 148-150. Az andocsi céhiratokat kivonatoltan feldolgozta Csóti, 2001. 167-9. SML IX. 1. sz. 21 Szili, 1988. 187-219. 22 Gözsy, 2001. 145-147. 23 SML XIII. 8. Czindery fasc. No. 1018. 197
