Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Knézy Judit: Egy mezőváros céhes iratai
Egy mezőváros céhes iratai gadták a be mezővárosba, vagy a pusztáikra. A szabad városi kiváltságok elérése lehetetlen volt éppúgy, mint az ezzel járó szabad polgárként élő kézművesek léte is. Hasonló helyzetet teremtett a Széchenyi uradalom Marcaliban a beköltözött iparosokkal.7 Csurgón az új Oskola épületéről elnevezett utcában több iparos kért kedvezményt olyan tágasabb ház építésére, amelyben külön szobát biztosíthattak diákok elszállásolására. Festetics György támogatta a szállásadással kapcsolatos épületbővítési terveket, de azzal a feltétellel járult hozzá, ha az Oskola utcaiak, az újvárosiak nem alkotnak külön közösséget, hanem ők is, mint a többi jobbágy „a JÖldesúr hatalma alatt vannak, azokkal egy testet alkotnak.”8 A Festetics uradalom tudatosan telepítette be az építkezéssel kapcsolatos szakmák képviselőit. De a 19. század elején az itt lakó iparosok között a német nyelvűek nem voltak többségben a magyar és szláv (vend, horvát, cseh, morva) nevüekkel szemben. A horvátok vendek, magyarok többsége korábban és valószínűleg spontán beköltözéssel érkezett ide. A céhbe jelentkezni kívánóknak bizonyságleveleit, dokumentumait előre el kellett küldeni Keszthelyre. Ezt az uradalmi direkció 1820 évi végzése is hangsúlyozta, s gazdatisztek szigorúan betartották a rendelkezést.9 2. A katolikus vallás szerepe általában, a vallási tolerancia megjelenése a csurgói céhekben Csurgón a katolikus földesúr Festetics György református gimnáziumot alapított protestáns nagyanyja emlékére 1792-ben,10 11 ahova nemcsak református diákokat vettek fel. A helység lakói között több volt a protestáns jobbágy, (református, evangélikus), mint a katolikus, a jobb módú jobbágyok általában protestánsok voltak. Országszerte - kevés kivétellel pl. Felvidék számos helyén vagy protestáns lakosságú királyi városokban - általában az iparosok többsége katolikus volt, ezt rendelték el egyes céhartikulusok is. Csurgón is lényegesen több volt a katolikus vallású iparos, mint protestáns. A külső céh 1814 óta vezetett protokollumában, a felvételi könyvekben illetve listákban látszik, hogy az iparosok vallási szempontból nem egységesek. A katolikus többség mellett reformátusok, evangélikusok is szerepeltek, de volt 2-3 zsidó is." Már a keszthelyi, sági, Csáktornyái vegyes céhek korábban kiadott artikulusába, s így az 1810. évi csurgóiba is bevetette 7 Knézy, 1991.467-69. 8T. Mérey, 1965.42. 9SML IX. 3. A legfontosabb forrás a „Külső céh cselekedeteiről, végzéseiről...” stb. szóló rész a Protokollum-ban (ez 220 lapnyi terjedelmű, teleírva csak 265 oldal, évköre 1810^1872-ig). Az említett rendelés a 82. p. 10 Horváth, 2009. 87. Festetics Pálné Fitter Erzsébet emlékére az alapkő jelmondata „Pius in aviam filius” 1795. ápr. 30. 11 SML IX.3. A csurgói német (külső) céh tagjainak jegyzéke 1-17. p. A reformátusok száma a katolikusok számának 1/3-a, az evangélikusok száma a katolikusokénak 1/10-e. 195
