Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Knézy Judit: Egy mezőváros céhes iratai
Knézy Judit a hibákat a - korábbiaktól eltérően - nagyobbrészt meg lehetett pénzzel váltani. Már a legények többévi vándorlását sem vették annyira komolyan, korlátozták a befizetések, az ajándékozások s a megvendégelések körét is különösen a szegényebb kézművesek esetében. II. Jellegzetességek a kézművesek jogi és vallási helyzetében a Dél-Dunántűlon 1. Feudális kötöttségek a kézművesek jogi helyzetében A földesúri fennhatóság alá tartozó somogyi mezővárosokban - még ha a török hódoltság alatt esetleg szabadabban élhettek, s a földesúri hatalom kevésbé szorongatta őket, - a 18. században már nem volt lehetőségük a szabad városi fejlődésre, betagolódtak az uradalmak feudális rendjébe. Kaposvár jóval előbb tartott a céhek alapításában Csurgónál, fejlődésének mégis kezdettől gátat szabott, hogy 1703-tól uradalmi központtá vált és semmi lehetősége nem volt a szabad királyi városi rang elérésére. „Eszterházyék mindent megtettek, hogy e mezőváros ne emelkedjék túl az uradalmi központ szintjén” - írta Kiss István.* 4 A népes, mezővárosi rangú Csurgóra, amely a Festetics uradalom fontos központja volt, szép számmal telepített be az uradalom az 1770-es évek után elsősorban osztrák, bajor, morva, cseh területekről iparosokat az uradalmi központ és majorjai kiépítéséhez, majd az 1792-ben alapított gimnázium épületeinek készítéséhez is, de a mezőváros fejlesztéséhez, s a lakosság ellátásához is. Erről a korszakról írta az alsoki plébános: Az új város megtelepítéséhez a világ minden részeiből csődültek össze szegények, csehek, horvátok, németek szép reménységtől kecsegtetve. 5 A régi Cseh mező, a régi Cseh, ma Eötvös utca őrzi a betelepedett cseh, morva iparosok emlékét, jelzi néhány még ma is ismert családnév is.6 De az Óváros északi végén is dolgoztak és laktak iparosok. A csurgói uradalom érdeke volt a vásári, piaci kiváltságok megszerzése, iparosok megtelepedése. De az iparosokat csak, mint saját jobbágyaikat, zselléreiket árendásoknak szerződtették, illetve fovándorlásra, kivételt képezzenek a háromévi vándorlás alól, b. Megtiltja, hogy a legények számát korlátozzák a mesterek, c. Javasolja, hogy a legénynek pénztelensége esetén a céh előlegezze meg a remek készítéséhez szükséges pénzt és fizessék vissza a remek eladási árából, a kisebb hibák esetén megengedi azokat pénzzel történő megváltását, nagyobb hibák esetén új remeket kell készíteni, de a hibás remek árát, ha a céh pénzével támogatta, vissza kell, hogy térítse a pályázó, d. Az olyan mester, akinek lakóhelyén nincs céh, kapcsolódjon egy közeli céhbe. e. Zsidóknak is engedélyezni kell, hogy gyakorolják mesterségüket stb. Idézi már Valentényi 1909. 36. is. 4 Kiss, 1962. 87. 5 Horváth, 2009. 179. 6Horváth, 2009. 138. Böhönyén és alakítottak az ottani Festeticsek által behívott iparosok Cseh utcát. 194
