Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Szulovszky János: A Digitális Céhládától a Technológiai Tudás Táráig
A Digitalis Céhládától a Technológiai Tudás TAráig a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismeretek és gyakorlatok mellett ötödikként a hagyományos kézművességet (traditional craftsmanship) is a szellemi kulturális örökség részeként sorolja fel. Ahogy az UNESCO honlapján is olvasható, „traditional craftsmanship is perhaps the most tangible manifestation of intangible cultural heritage. However, the 2003 Convention is mainly concerned with the skills and knowledge involved in craftsmanship rather than the craft products themselves. Rather than focusing on preserving craft objects, safeguarding attempts should instead concentrate on encouraging artisans to continue to produce craft and to pass their skills and knowledge onto others, particularly within their own communities. There are numerous expressions of traditional craftsmanship: tools; clothing andjewellery; costumes and props for festivals and performing arts; storage containers, objects used for storage, transport and shelter; decorative art and ritual objects; musical instruments and household utensils, and toys, both for amusement and education. Many of these objects are only intended to be used for a short time, such as those created for festival rites, while others may become heirloom that are passed from generation to generation. The skills involved in creating craft objects are as varied as the items themselves and range from delicate, detailed work such as producing paper votives to robust, rugged tasks like creating a sturdy basket or thick blanket” f Jóllehet, a szellemi kulturális örökség idézett meghatározása a különböző folk- lór-jellegü emberi tudáshoz, készséghez és kifejezésformához hozzákapcsolja az ezekhez kötődő tárgyi világot is, azonban a legtöbb ember számára korántsem magától értetődő, hogy az alapvetően tárgyformálást végző kézművesség is a szellemi kulturális örökség részét képezi. Márpedig az Egyezmény nyomán ,Uz emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listája” [Representative List of the Intangible Cultural Heritage of Humanity], a jelenleg 232 tételből álló jegyzék mintegy egytizede kimondottan a kézműves örökségre vonatkozik. A kínai nyomódúcos könyvnyomtatástól, az indonéziai batikolástól, a hagyományos azeri, valamint a kashani szőnyegszövéstől kezdve az alegoni, a lefkarai vagy éppen a hovátországi csipkekészítésen, a kínai selyem-, brokát-, papír- és pecsétkészítésen át az örmény kőkereszt faragásig, a japán hócsalán ruha, illetve az ugandai kéregruha készítésig és a francia ácsmesterség tervezési hagyományáig sokféle kézműves tevékenység került a szellemi világörökség listájára.6 7 Az egyezmény meghatározza a szellemi kulturális örökség érdekében a védelem teendőit is: „a szellemi kulturális örökség fennmaradását célzó intézkedések, beleértve az ilyen örökség azonosítását, dokumentálását, kutatását, megőrzését, védelmét, támogatását, megerősítését, terjesztését - különösen az iskolarendsze6 http://www.unesco.org/culture/ich/index . php?pg=00057 7 Vö.: http://www.unesco.org/culture/ich/index.php?lg=en&pg=00011 . 17
