Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Szulovszky János: A Digitális Céhládától a Technológiai Tudás Táráig
Szulovszky János ren belüli és kívüli oktatás segítségével - csakúgy, mint az ilyen örökség különféle aspektusainak felélesztését' (2. cikkely 3. bek.). A kézműves kulturális örökség fogalmát így határozhatjuk meg: a kézmű- ves/kisipari8 mesterségek művelőinek foglalkozásukkal kapcsolatos szellemi hagyatéka (napjainkig felhalmozott és továbbadott szak- és üzletviteli ismeretei, munkakultúrája) mellett magában foglalja a tárgyiasult tudásukat (termékeiket) és tárgyi világukat (munkaeszközeiket, műhelyeiket, életmódjuk anyagi elemeit), s az ezekre vonatkozó történeti és recens, élő és élettelen forrásokat. Tehát három fő összetevője van: 1.) írott dokumentumok, 2.) tárgyi emlékek és 3.) „iparos tudásanyag". Elemeinek jellege aktív, illetve inaktív (passzív). Az utóbbiak közé tartozik pl. a régi, már a napi gyakorlatból kiment technológiák, szakmai fogások ismerete, passzív tudása. A kézműves kulturális örökség inaktív elemeinek számítanak a levéltári, illetve múzeumi raktárak polcain lévő irat-és tárgyanyag. Ezek őrzése a statikus védelem kategóriájába sorolható. A szellemi kulturális örökségről szóló, a magyar országgyűlés által 2006-ban a törvényeink sorába iktatott egyezmény viszont a dinamikus megőrzést szorgalmazza. Ez például - az örvendetesen gyarapodó számú - látványraktárak létesítésével, illetve a múzeumi és a levéltári anyag elektronikus közreadásával, illetve interneten való elérhetésével valósítható meg. E megoldások ugyanis lehetővé teszik az interakciót, a kulturális örökség ezen elemeinek a megismerését, befogadását, amely alkotó használatot kumulálhat. 2010 novemberében Szőcs Géza, a kultúráért felelős államtitkár úr bejelentette, hogy a kulturális kormányzat létrehozza a Magyar Nemzeti Digitális Archívumot (MaNDA).9 Mivel Magyarország csatlakozott a szellemi kulturális örökség védelméről szóló egyezményhez, s 2006 óta törvény is kötelezi erre, az illetékes tárca részéről minden bizonnyal adott a lehetőség arra, hogy befogadja a MaNDA digitalizálási programjába a kézműves kulturális örökség elemeinek az elektronikus feldolgozását. Ez már csak azért is indokolt, mivel Magyarország kormánya megbízásából a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kidolgozott új szakképzési rendszerben fontos szerepet szánnak a szakmák múltjának ismeretére, illetve a régi technológiáknak is az elsajátítására. Indokolt tehát, hogy a közgyűjteményeink, múltunk kutatói szerepet vállaljanak e fontos társadalmi feladat megvalósításában, a gyűjteményeikben őrzött anyag digitális közkinccsé tétele érdekében. A kézműves kulturális örökség tehát egy összetett, változásban lévő, nyitott rendszer. A szellemi kulturális örökség védelméről szóló egyezmény értelmében törekedni kell arra, hogy e rendszer elemeinek egyre nagyobb hányada inaktívból aktívvá váljon. 8 A két kategória között... Domonkos Ottó 9 www.origo.hu/kultura/20101118-szocs-geza-magyar-nemzeti-digitalis-archivumot-hoznak-letre.html 18
