Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Gyulai Éva: Szabómesterség és céhes ipar a 16-18. századi Északkelet-Magyarországon
Gyulai Éva resztet, Húsvétot, Jakab és Márton napot követő hétfőn. A bányaváros szabóinak csak 1 inast engedélyezett a statútum, s az inasoknak ki kellett tölteniük teljes hároméves tanulóidőt. Nem sokkal később, 1642-ben egy másik bányaváros, az Abaúj vármegyei Alsó-és Felsőmecenzéf szabói, Tache Gáspár, Pattantyús István, Tukacz Jakab, Nyereggyártó András és Kocz János szabók kérésére Kassa város tanácsa a kassai szabók II. Ferdinándtól nyert oklevelét fordította le latinra és írta át a mecenzéfi céhnek, a latin szöveg azonban a céhtagot (consocius) magyarul is megnevezi: „társ”, és az új mester által adott lakomát is leírták magyarul: „mesterebéd”. A mecenzéfiek is megkülönböztettek „vá(l)tó- és vásármíves” (latinul: „domesticus - nundialis”, vagyis házi és vásári) szabókat.59 A mesteme- vek mutatják, hogy a mecenzéfi szabók egy része más mesterséget űző családból való (Nyereggyártó, Takács), illetve a végvári vitézek társadalmából jött (Pattantyús). 18. század Új céhek a Hegyalján és Gömörben A falvak és mezővárosok kézművesei nemcsak az uralkodótól, a kassai főcéhtől, hanem földesuruktól is nyerhettek céhprivilégiumot, amint 1721-ben a bodrogkeresztúri szabók is földesurukhoz, Aspremont Károly és Johanna grófokhoz fordultak szabályzatuk engedélyezéséért.60 Az Aspremontok latin nyelvű Bécsben, 1721. szeptember 30-án kelt privilégiuma 8 artikulusban szabályozta a hegyaljai céhet. A céhtagnak rendelkeznie kellett törvényes születését igazoló bizonyítványnyal, s a Meister Stück-nek is nevezett mesterremekét saját kezűleg kellett elkészítenie. Bodrogkeresztúr, mint uradalmi mezőváros céhbeli kézművesei kötelesek voltak az uradalmi tisztviselőknek és város bírájának engedelmeskedni. A földesúri privilégiumból nem tűnik ki, hogy a bodrogkeresztúri szabók már korábban is rendelkeztek kiváltságlevéllel, II. Ferdinándtól nyertek ugyanis szabályzatot a 17. század első harmadában. Ez egy másik 18. századi szabályzatból derül ki, a bodrogkeresztúri szabók ugyanis nem sokáig éltek a földesúrtól nyert szabályzattal, és 1726-ban Nagy András, Szendrey István, Rácz János, Szendrey János keresztúri szabómesterek a kassai tanácshoz és céhhez fordultak új kiváltságért. A kassai főbíró, Vancsay István és szenátorok oklevelük arengájában utalak a bodrogkeresztúri céh korábbi adományára, melyet még II. Ferdinándtól nyertek, s ezúttal ezt újíttatják meg a kassai tanáccsal. A magyar nyelvű szabály59 AMK Cehalia Krajciri 60SFL IV. 1001/b 103. doboz 60/176 162
