Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Kakucs Lajos: Bánsági céhek, céhemlékek
BánsAgi céhek, céhemlékek Időrendi sorrendben a következő temesvári céhalakítási kísérlet 1726-ban történt. Szervezői ennek a kísérletnek a helyi takácsok lehettek. A Kovách Géza" által említett céhkiváltságlevélre azonban ebben az esetben sincs semmi bizonyíték. Ugyanaz év augusztusában, amikor a helyi kézművesek kezdeményezésére Temesváron egy társláda ,Meisterschaftsladen“ felállítása is szoba került, akkor ezt a kezdeményezést a kamarai adminisztráció vezetője, Mercy utasítására betiltotta.* 12 Magának a kézmüvesipamak az ellenőrzése és irányítása az egész Bánság területén 1751-ig a katonai, az ezt követő civil kormányzat idején, a kamarai igazgatóság és az időközben felállított városi hatóságok felügyelete alá tartozott. Itt kell megjegyeznünk, hogy a tartomány fővárosában, Temesváron - az 1718. január elsején beiktatott városi tanács hatásköre évtizedekig igencsak korlátozott volt. Ez a hatáskör a polgári ügyek feletti törvénykezés és telekkönyvelés mellett, nagyrészt a helyi piac felügyeletére korlátozódott. Megalakulása után a városi tanács, a Tartományi Adminisztráció elé terjesztett 21. pontból álló beadványában kérte azokat a jogokat, melyek önálló tevékenységüket biztosítani hivatták. Ennek a beadványnak a 10. pontja, a céhek engedélyezését szorgalmazta.13 Temesváron, mint határvidéki településen az idegenek ellenőrzése is kimondottan a katonai hatóságok felügyelete alá tartozott. így 1751 -ig a katonai igazgatás alatt álló tartományban nem alkalmazták az 1715. évi 79. te. előírásait, amely alapján megerősítették a céhek kiváltságleveleit az örökös tartományokban és a török fennhatóság alól felszabadított területeken. A Bánságban és a szervezendő katonai területeken nem érvényesültek VI. Károly 1731-32. évi iparügyi rendeletének (Karolingische Handwerksordnung) előírásai sem, amelyek bár elismerték a céhek kiváltságait, ugyanakkor korlátozták a céhbeli mesterek és legények számát.14 Az 1751-től bevezetett civil kormányzóság időszakában az 1755-től a Kamarai Igazgatóság keretében létrehozott Rendőri Osztály (Polizey Commission) volt az, amely a tartomány gazdasági életének szervezéséért felelt. A tartományi adminisztráció szabályozta a mesterek bánsági letelepedését, munkályuk feltételeinek biztosítását, a konkurencia kordában tartását. 1755 után is érvénybema- radt az a rendelkezés, hogy céhmesteri címet Temesváron és a többi városokban, csak a polgári jegyzékbe felvett kézművesek kaphattak. A polgári jegyzékbe való felvételt, a városi tanács, csak a tartományi adminisztráció előzetes jóváhagyása után hozhatta. A már említett Polizey Commissio hatáskörébe tartozott a piac, az ott használt mértékegységek ellenőrzése és az árak szabályozása. Ami az árak ellenőrzését illeti, a városi hatóságok, már 1722-től figyelemmel kisérték a kenyér "Kovách, 1998. 262. 12 SZENTKLÁRAY, 1879. 119. 13 Prf.yer, 1995.68. 14 Kaszás, 1996. 8. 123
