Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Kakucs Lajos: Bánsági céhek, céhemlékek
Kakucs Lajos árának megállapítását. írásos források bizonyítják, hogy az ellenőrző tevékenység 1740-től kiterjedt a polgári lakatosok, kovácsok, kerekesek, asztalosok és ruhakészítők, 1742-től a nyergesek és a szíjgyártók tevékenységére is. A felsorolt mesterségek, (valószínű mások is) kötelezve voltak, hogy termékeik eladásánál igazodjanak a város vezetősége által megszabott árakhoz.15 Időközben, Mária Terézia császámő kezdeményezésére birodalomszerte erőfeszítések történtek a céhes élet, a céh törvények megreformálására. A császámő 1761-ben elrendelte a régi céhlevelek begyűjtését és az új, az egész birodalomra érvényes, egységes céhszabályzat kidolgozását. Az új céhszabályzat lényegesen csökkentette a mestereknek a régi céhlevelekben rögzített kiváltságait és a céhek bíráskodási jogát, lehetővé tette a remeklés alóli felmentést és szabályozta a fiókcéhek ügyét.16 Mária Terézia 1768. március 3-án hozott rendeletének különösen nagy jelentősége volt a kézműveshiánnyal küzködő Bánságban, ugyanis törölte azokat a taxákat, amelyeket korábban a kézműveseknek fizetni kellett a polgárság soraiba való felvételért és a mesteri cím megszerzéséért.17 Akkor, amikor bécsi udvar az örökös tartományokban már szűkíteni igyekezett a céhek alakulását és jogait, a korában katonai igazgatás alatt álló tartományban és főleg annak legnagyobb városában Temesváron a céhes szervezetek létrehozására törekedtek. Ezt bizonyítja az a kérvény, melyet 1763-ban a temesvári városi tanács és a városban tevékenykedő mesterek terjesztettek a felsőbb hatóságok elé.18 Egy pár évre rá, 1766-ban ugyancsak a céhek felállítását kérték a temesvári német és szerb tímárok is. Az általuk kidolgozott 6 pontból álló beadványban, a tímár mesterek rámutattak arra, hogy ők, hasonló javaslatokat tettek, „a város elfoglalása és a nagy pestis közötti időben“, tehát 1716 és 1738 között. Azt, hogy ezek a kérvények valóban eljutottak a császári udvar elé, a városi tanács 1768- ban tartott közgyűléseinek jegyzőkönyve bizonyítja, amely szerint a császámő által visszautasított kérvények között ott szerepelt a céhek felállítását szorgalmazó, 1763-ból származó városi átírat is.19 A bécsi levéltárban őrzött iratok szerint (Banater Akten) a városi hatóságok, a kamarai adminisztráció ideje alatt is támogatták a temesvári mesterek céhalapítását. A Gertrude Bardos által említett 1763-ból származó, a temesvári mesterek és a város vezetősége által benyújtott kérvényben rámutattak arra, hogy a céhek hiánya mennyire hátrányos a bánsági kézműveseknek, akik jogi rendelkezések hiányában nem képezhették ki a külföldről jövő legényeket. Mivel a külföldi segédek elkerülték a tartományt, azért a bánsági mesterek egy része a magyarországi 15 Hoffmann, 1924. 36. 16 Kaszás, 1996. 8. 17 Jordan, 1969. 128. 18Bardos, 1961. 108. 19 Bardos, 1961. 108. 124
