Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Kakucs Lajos: Bánsági céhek, céhemlékek
Kakucs Lajos kidolgozása idején, 1719 februárjában, Mercy a bécsi minta szerint (nach Wiener Muster) akarta megszervezni a bánságban felállítandó céheket.3 A Temesi Bánság első évtizedeinek történetével foglalkozó kutatók, köztük Szentkláray Jenő, Milleker Felix és Sonja Jordan is hangsúlyozták, hogy kezdetben a gazdasági élet fellendítése érdekében, úgy Mercy tábornok, mint a bécsi hatóságok támogatták, de legalábbis latolgatták a céhek alapításának gondolatát. Ugyanis az egész tartományban oly nagy szükség volt jól képzett mesterekre, hogy a Temesvárra letelepítettek közül egyesek 15 évi adómenteséget élveztek.4 Sonja Jordan az Udvari Kamara levéltárában talált egy 1718. május 16-án keltezett beadványt, amelyben a temesvári kézműves mesterek kérték a tartományi adminisztrációt, hogy engedélyezze céhszervezeteik alapítását.5 Milleker Felix szerint, 1719 kezdetén a temesvári mészárosok és csizmadiák kérvényezték egy közös céh jóváhagyását.6 Az Udvari Kamara 1719. febmár 4-én írt válaszában a tartományi adminisztrációtól kért véleményezést a mészárosok és csizmadiák kérvényének ügyében.7 Mivel az osztrák hódoltság első évtizedeiből egy írásos céhszabályzat kibocsátásáról sincs tudomásunk, abból kell kiindulnunk, hogy időközben a tartományi vezetősség eltávolodott a céhalapítás gondolatától. A céhkiváltság jóváhagyását el nem nyerő temesvári szakmák mesterei, a hagyományos céhek hiányában érdekvédelmi szervezetbe, az úgynevezett „Bruderschaft"-ba tömörültek. 1719-ben, hasonló érdekvédelmi szervezetet alapított 26 temesvári vendéglő (Schankwirte) tulajdonosa is.8 Kovách Géza a bánsági céhekre vonatkozó tanulmányában, a Milleker által említett kérvényre hivatkozva azt tévesen, mint az 1719-ben alakult temesvári vegyes céh kiváltságleveleként említi, amely a pék, mészáros, csizmadia, kovács, kerekes, esztergályos, fazekas, asztalos és aranymíves mestereket tömörítette.9 Egy másik kutató, Leo Hoffmann arról tudósít, hogy már a törökök elűzése utáni első években céhes szervezetet hoztak létre a temesvári molnárok, kerekesek, kőművesek, lakatosok, pékek, cipészek, szabók, mészárosok és más mesterségek képviselői.10 Állításaik alátámasztására sem Hoffmann, sem Kovách Géza nem közöl semmiféle forrást. írásos bizonyíték hiányában nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy milyen szervezeti kerettel rendelkezhetek azok a lugosi rézkovácsok, akiknek az 1719. évi szállójelén található felírat, a „Lugoser Kupferschmiede” nem tartalmazza a ,(Zunft“, azaz a céh szervezetre való utalást. 3 Baróti, 1893-1907.1. kötet, 3. 4 Jordan, 1969. 24. 5 Jordan, 1969. 47. 6 Milleker, 1949. 34. 7 Baróti, 1893-1907.1. 5. 8 Milleker, 1949. 34. 9 Kovách, 1998.262. 10 Hoffmann 1925. 57. 122
