Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
VIII. Egy gyártulajdonos mindennapjai - Magánélet mozaikok
késztette, hiszen még ebben az évben előbb a Gerbeaud Emil vezette budapesti Francia Irodalmi Társaság, majd nem sokkal később a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Társadalomtudományi Társaság tagja lett. Öt évvel később pedig barátai ajánlására az Országos Reform Klub illusztris társaságába kapott meghívást a Herendi Porcelángyár tulajdonosa. Emellett természetesen számos más társadalmi és művészeti szerveződés tagja is volt, így például 1925-ig szóló érvényes belépővel bírt a Tisza István Társaskörbe illetve alapítói kártyája volt az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnál is. A szakmai sikerek, az innovációs kísérletek ellenére a porcelánipart is sújtó, 1907-ben kirobbant válság egyre nehezebb helyzetbe sodorta a vállalatot, ami természetesen hatással volt a tulajdonos hétköznapjaira is. A folyamatos pénzügyi nehézségek és a peres ügyek okozta feszültségeket a monarchia fürdőiben tett kúrái sem tudták orvosolni, emiatt fizikai állapota tovább romlott. Barátja, Hubay Jenő 1911 augusztusában feltételezhetően már sokadszorra kérte, hogy végre alaposan vizsgáltassa ki magát. „Neked nagyon ajánlom, hogy vágy egy alapos kúrát vagy operáltasd meg magadat, ami még radikálisabban biztosítaná teljes egészségedet, mert végre ez nem élet, amit te folytatsz. Folyton szenvedni és betegeskedni ez kutyaélet. ”184 Egy évvel később barátja tanácsát megfogadva úgy döntött, hogy a jó hírű pesti Pajor Szanatóriumban fogja kezeltetni magát.185 A négy évvel korábban elkészült, a kor legújabb és legjobb műszereivel felszerelt magánintézményben a fizetős betegek számára szinte minden adott volt a gyógyuláshoz. A páciensek pénzükért cserébe orvost választhattak, és természetesen korlátlanul használhatták a szanatórium gyógyító eszközeit. Egy korabeli beszámoló így ír a hely jótékony hatásairól. „Kimerült, ingerlékeny idegzetűek itt nyugalmat és edzést, belső betegek a legmegfelelőbb eredményes gyógykezelést lelik. ”186 187 A néhány hetes kúra után Farkasházy Jenő hazatért Herendre és komolyan elhatározta, hogy itt rendezi be állandó otthonát. Ennek egyik legárulkodóbb jele, hogy gróf Batthyány Zsigmond uradalmi kertészetéből több tucat kerti növényt, facsemetét és díszbokrot rendelt, valamint új rolettákat is készítetett háza ablakaira. A parkosítás gondolata olyannyira fellelkesítette, hogy a munka során felmerülő kérdésekről szakemberekkel konzultált, majd a tőlük kapott tanácsokat személyesen alkalmazta háza kertjében. A lakás otthonosságának javítására pedig néhány évvel később egy bécsi mesterrel tervet készíttetett egy, a fürdőszobájában elhelyezendő angol wc-ről.18 184 VeML Xl.46.b.dd.l.tétel. 1911. 185 A fővárosban közismert dr. Pajor Sándor (1861-1935) 1908-ban Hültl Dezső építész tervei alapján építette a Vas utca 17. szám alatt a Pajor Szanatórium és Vízgyógyintézetet. Az épület lépcsőházának opálüvegablakait Róth Miksa, a díszburkolatokat a Zsolnay Gyár, a bútorzatokat pedig Thék Endre gyára készítette. 186 http://www.huszadikszazad.hu/gazdasag/dr-pajor-szanatoriuma . Utolsó letöltés: 2011.04.28. 187 VeML XI. 46.b.cc. 22. tétel. 1915. 89
